Mi volt előbb: az ének vagy a beszéd?

Szerintem nem lehet ezt így kijelenteni, mert mikortól számítjuk beszéd a beszédet? A beszéd kialakulása nem úgy történt, hogy tegnap még senki se beszélt, ma meg már mindenki beszél. Eleinte csak néhány különböző hangból gazdálkodtak eleink, és a különböző hangok folyamatosan differenciálódtak az ember fejlődésével.

Más részről, mikortól számítjuk éneknek az éneket? Az már ének, mikor egy csapat majomember a holdra nézve közösen vonít, mint a farkasok? És ha ezt több szólamban vagy kánonban teszik? És ha már valamiféle kialakult, egyszerű sorrendiség is van benne, a különböző vonításfélék tekintetében? És ha még valamiféle ütemet is kap (pl. egyikük püföl egy fát egy bottal közben)? Ez már éneknek, zenének számít, vagy még ez sem? Pedig a saját intelligenciájukhoz képest ők már filharmonikus zenekar és kórus.

A beszéd és az ének valószínűleg együtt alakult ki, egymással párhuzamosan, millió éves skálán tekintve, százezer éves differenciákkal a különböző törzsek között szerte a világon. Nem lehet meghatározni, hogy melyik volt előbb, és igazából nincs is kardinális különbség a kettő között.

Mi számít éneknek? A dünnyögés, nyüszítés, vonítás, ordítás annak számít?

Valószínű, hogy egyszerre alakult ki a beszéd, és az ének, csak így jól összemosódva.

#2: "Más részről, mikortól számítjuk éneknek az éneket?"

Az emberi ének fogalma jól definiálható, és amibe nem hinném, hogy beletartozik a vonítás, még akkor se, ha az kellemes lenne az emberi fülnek. Bár az éneklés is elnyújtott hangokra épül, de jellemzően a tagolt beszéd során megjelenő hangok formálásáról szól az éneklés. Van amikor karakteresen nem beszédhangok alapján éneklünk, de alighanem ez utólagosan kialakult változata az éneklésnek.

[link]

Az éneklés az ember esetében tudatos viselkedést jelent, amihez először viszonylag profi módon ki kellett alakulni a többé-kevésbé tagolt beszédnek. Ez pedig nem rövid folyamat lehetett a kezdetekben. Az éneklés feltalálásához (tehát nem megtanulásához) nagyon kifinomult populációs szinten elterjedt intelligencia kell (már ha nem ösztönből fakad, mint az énekesmadaraknál - ámbár ez sem teljesen egyértelmű, és az is kérdéses, hogy tényleg éneklés történik-e az énekesmadarak esetében, vagy csak egyszerűen félreértünk egy a miénktől eltérő kommunikációt, ill. mint a genetikai rátermettség cégérét), és rengeteg tapasztalat. Nyilván kialakultak az emberré válás folyamatában olyan vokalizációk is korábban, amiket mai füllel is dallamosnak neveztünk volna, de ezek nem a szórakoztatás kellékei-, vagy a művészi szándékkal előre megtervezett hangulatábrázolások módszerei voltak, hanem csak pillanatnyi és ösztönös hangulatjelentések lehettek, amelyek nem nevezhetőek éneklésnek csak pusztán azért, mert mai zeneileg képzett füllel ezeket is rövid dallamokként értelmeztünk volna.

Ja...

Valszeg a ritmusképzés feltalálása is bőven beelőzte az éneklés feltalálását, és alighanem a ritmustól elbódult elődeink közben nyilván elkezdtek kórust kialakítani, de alighanem kezdetben jobbára ennek a kórusnak a hangzatát inkább az összefüggéstelen rikácsolás és óbégatás kakofóniája adta ki.