Vajon lenne haszna környezetvédelmi szempontból szakaszonként szenyvíz tisztítóba irányítani a folyókat és ott ha nem is csapvíz minőségre de megtisztítani legalább a veszélyes/mérgező anyagoktól?

Technikailag kivitelezhetetlen, és ha nem kimondottan súlyosan mérgező szennyezésekről, kifejezetten káros is lenne a vízi élővilágra.

A technikai rész a folyók vízhozamával, és a tisztító kapacitásával van összefüggésben.

A vízben élő lényeknek pedig alapvető, hogy a vízben legyenek "építőkövek", szervetlen, és szerves anyagokra van szükségük a létükhöz.

Nyilván az a "válasz" hogy nem, mert a vízben vannak tápanyagok, és egy víztisztító azokat is kiszűri, de ez úgy hülyeség ahogy van, mert azokat vissza lehet rakni.

Természetesen kivonni a mérget és a szennyet a vízből értelmes, és egy csomó haszonnal jár, mint például kevesebb méreg és szenny az ott élőknek, strandolóknak, halat evőknek, stb. Ha az emberiségnek már nagyon jól fog menni, akkor majd a vizet és a földet is meg fogjuk tisztítani. Jelenleg drága.

A vízibolhák, ebihalak, hidrák, stb. ellene szavaznának.

Gyulai Iván meg egyre inkább a mellett érvel, hogy a környezetvédelmi problémákat beviteli oldalon kellene szabályozni. Tehát nem a szennyezést megpróbálni orvosolni, hanem azt meghatározni, hogy mennyit vehetünk el a természettől, és ezt betartatni. Tehát kvótásítani a természeti erőforrásokat, hogy ne lehessen átterhelni se. Ha szabályozott, hogy a társadalom rendszerébe mennyi az adott forrásból, pl. folyóvízből a bemenet, akkor abból következik, hogy mennyi jön ki. A bemenetet úgy kell meghatározni, hogy a kimenet még feldolgozható sűrűségű koszt tartalmazzon.

09:39

Amúgy manapság is szabályozzák az üzemi szennyvizeket, mérik azoknak a szennyező tartalmát, ha határérték feletti, akkor megy a bírság. Más kérdés, hogy kinek és mikor elegendő a bírság elrettentő ereje, illetve, hogy a mintavevő személyzet bérezése stb. elegendő e a korrupció elekerüléséhez.