A mágneses mező miből áll?

Kiegészítés:

A mágneses mezőnek energiatartalma van, mely négyzetesen arányos az indukció értékével, és fordítottan arányos a permeabilitás nevű közegállandóval:

mágneses mező energiasűrűsége = (B^2)/(2u0*ur)

B - mágneses indukció

u0 - a vákuum permeabilitása

ur - relatív permeabilitás

A mágneses mező erővonalai zárt görbék, azaz a görbéknek nincs sem kezdetük (forrásuk), sem végük (elnyelődésük). A mágnesesség alaptulajdonsága nem a valamely testre gyakorolt vonzó vagy taszító erőkifejtés, hanem a köráramokra (illetve a mozgó elektromosan töltött részecskékre) gyakorolt forgatónyomaték-kifejtés.

Ez ez az erővonal mint fogalom absztakció, de kézzel fogható nyoma tud lenni. Ha pl egy vízszintes üveglap alá teszünk egy mágnest és felette az üveglap tetejére rászórunk vasport akkor (közelítőleg) ezen erővonalak mentén fognak rendeződni. Ahogy @15:14 is írta : "Mágneses mezőnek hívjuk a mágneses mezőt alkotó jelenséget."

Viszont általánosítva a kérdést hogy mi a (hatás)mező, erre a válasz a kvamtum-mező elméletben sokkal méllyebb.

Szemléletesen olyan mint a gitár húrjai, ha van ezzel kölcsönható anyag akkor olyan mintha megpengetné ezen gitár húrjait azon anyag mely képes kölcsönhatásba lépni az adott mezővel. Ezen szemléltetésben magát a gitár húrjait nem anyagnak kell elképzelni.

Ennek magyarázatához eltérek az eredeti kérdéstől mint mágneses tekintetben, de mint mező tekintetben a témánál maradok:

A kvantum-mező elméletben a vákuum (vákuumállapot) a lehető legalacsonyab energiájú kvantumállapot. A vákuumállapotot sokszor ugyan definiálhatjuk nulla energiájúnak, de a helyzet ennél sokkal komplikáltabb. Mivel a vákuumállapothoz zéróponti energia tartozik, melynek vannak mérhető effektusai. Kozmológiában a vákuumállapot energiája kozmológiai állandóként jelentkezik. Kisebb léptékben pedig Casimir-effektusként jelentkezik (laborban ki is mérhető, sőt autókban a légzsákok esetében ki is használják ezt).

A vákuum úgy is felfogható, mint potenciálisan létező virtuális elemi részecskék óceánja.

A fekete lyukaknál egy közismert magyarázat : A fekete lyuk esetében, ha virtuális részecske pár egyik tagját elnyeli a másik kintmarad, akkor ezét "fizetnie" kell a fekete lyuknak. E=mc² nergiának megfelelő tömeget veszít a fekete lyuk, épp annyi tömeget mint ami a megmaradt a már nem virtuális hanem valódi részecske tömege, ez hogy mint nem megyek bele, helyette mondom ami idevág és kevésbé közismert magyarázat:

A kvamtum mező elméletben a mező olyan valami ami a téridőben elterülve létezik, akkor is létezik ha a közvetítő részecskéje nem létezik. (Például az elektromágneses mező közvetítő részecskéje a foton. Az elektromágenes mezőnek a gerjeszése lesz maga a foton.)

A fekete lyuk közelében (nem belőle hanem annak környezetéből) Hawking-sugárzás lép fel, melyet úgy lehet felfogni hogy ezen potenciálisan létező virtuális részecskék egy része valódi részecskékké válnak (ahogy fentebb írtam). Más megközelítéssel szemléletesen mondva a gitárhúros megközelítéssel olyan mintha a virtuális részecskék a gitárhúr bizonyos rezgési módusai lennének, de egymást kioltják, így nem rezegnek a gitár húrjai (csendbe van a gitár), a fekete lyuk környezetében pedig hiányoznak egyes kioltó részecskék, így rezgésbe jönnek ott a gitár húrjai amit Hawking sugárzásnak észlelünk. A dolog ennél komplikáltabb, mert ha lenne egy vállalkozó szellemű űrjahós aki beleugrana a fekete lyukba ő nem észlelné a Hawking sugárzást, mivel azon részecskék ott vannak a környezetében azon részecskék melyek ott ragadtak és egy horizontot képez számára a fekete lyukon kívüli azon tartomány ahonnan mi észleljük a Hawking sugárzást. Így attól függ, hogy létezik e ezen sugárzást hogy honnan nézzük, ez elég bizar hogy a puszta létezése se mindegy hogy honnan értelmezve, viszont maga az a mező akkor is létezik, csak ahhoz képest értelmezve nem létezik a Hawking sugárzás.

Sőt a fekete lyuktól függetlenül mondom, hogy ha gyorsulunk lassulunk is elvileg léteznek olyan fotonok melyek egyáltalán attól függ hogy léteznek e hogy a téridő mely pontjából értelmezzük a létezése kérdését, de tíz a sokadikon m/s^2 gyorsulás kéne hogy 1 kelvin fokos elektromágneses sugárzást okozzon.

Így elvileg a világegyetem tágulása is okoz a belátható univerzummal összemérhető hullámhosszú fotonokat, okoz mint horizont hatás, de ez is attól függ hogy létezik e, hogy a téridő mely pontján értelmezzük a létezése kérdését.

@17:07

A mikrométer alatti tartományban a Casimir-erő a legerősebb erő két semleges objektum között. Fontos szerepet játszik a nanoméretű mechanikus szerkezetek kialakításánál. Ilyen apró mozgó alkatrészeket elektromosan összekötik az elektronikai alkatrészekkel ,hogy azok felé felé méréseket továbbítanak ezzel megvalósítva az autók légzsákjának nyomásérzékelőit.

Egyébként itt egy ELTE Atomcsill előadás a Casimir effektusról, előadás tartalmazza pl. a gekko állat miért tud a falon, a pafonon szaladgálni, miért nem esik le : https://www.youtube.com/watch?v=SyYdSCA8R9Y

"mivel azon részecskék ott vannak a környezetében azon részecskék melyek ott ragadtak"

Mármint ott maradnak virtuális részecskékként (így nem lesz azon lokális környezetben Hawking-sugárzás), hiszen egymást kioltják azon lokális környezeten belül, ahol van az űrhajós a gondolatkísérletben, így értettem.

A Hawking-sugárzás és még amiket írtam utána különböző sugárzásokat (kísérletileg még nem bizonyítottak), lényegében ezekkel is próbáltam "érzékeltetni" mi is az a mező.