Nincs kilátásban sem valami másfajta áramtermelési metodika?

Fúziós reaktorok nem nagyon vannak mostanában. Kevered a fissziós reaktort a fúzióssal. Jelenleg minden atomerőmű fissziós alapon működik, ez azt jelenti hogy az atomhasadással termeli az energiát. A fúziós reaktor pont az ellentétje, vagyis két atom egymásnak ütköztetéséből termelné az energiát. A fissziós reaktorok uránium és plutónium atomokat "hasítanak" míg a fúziós reaktorok nagy valószínűséggel hidrogént fognak ütköztetni, de jelenleg nem vagyunk olyan technológiai szinten hogy ez megérje, mert jelenleg még több energiát emészt fel egy fúziós reaktor, mint amennyit megtermel. Egyébként a fúziós reaktorok 4x több energiatermelésre lennének képesek elméletben mint a ma használt fissziós társaik, úgyhogy jelenleg én nem hallottam még olyan technológiáról ami jobb lenne a fúziónál. Szerintem ez lesz a jövő nagy energiatermelője.

Itt utána lehet olvasni annak akit érdekel:

[link]

Kérdező fantáziálja:

"Közben a szél- és vízerőművek is szépen kifejlődtek, ott közvetlenül hajtják meg a turbinát."

"Oké, van napelem is, ott kémiai úton képződik áram, jogos."

Válasz:

Nem a turbinát hajtják meg, hanem a mechano-elektromos konvertert - parasztosan generátort!

A napelemekben nem zajlanak le kémiai folyamatok (csak kísérletileg léteznek ilyen törekvések). A PN átmenet kémiailag stabil marad a töltéshordozók mozgása mellett.

A szénhidrogén égetésre segédanyagokkal, fúziós plazmára meg közvetlenül jól alkalmazható MHD generátorokról már hallottál?

Mi a problémád a tökéletesített víz munkaközegű hőerőgépekkel? Van higanygőzös turbina is, de nem csináltak belőle rendszert - ugye ezt nem bánod?

Thermovoltaikus cella:

Olyan mint a napelem csak nem a napot használja, hanem egyéb hőforrást infravörös sugárzását.

Még nem használják de nagyon fejlesztik.

A hátránya (lehet) hogy a forgó generátorokkal ellentétben ez egyenáramot termel, azaz inverter használatával lehet a hálózatra kötni.

Egyenlőre 40% hatásfokot tudnak laborban, az elmélet maximum 50%.

[link]

> Aztán rájöttünk, hogy gázzal is be lehet ám gyújtani, felmelegítjük a vizet, és az meghajt egy turbinát.

A gázerőművek szinte kivétel nélkül gázturbinával[0] (~sugárhajtómű) működnek, az USA-ban körülbelül annyi áramot termelnek gázturbinával mint gőzturbinával (atom, naphő, gáz egy része, gázturbina hulladékhője, szén meg kőolaj, bioüzemanyagok, egyéb égetés).

[0] [link]

A nem hőerőműveknél a napelemből közvetlenül egyenáram lesz. A szélerűmű lapátját meg a vízierőmű lapátjait hívhatjuk ugyan turbinának, de azok egészen mások, mint a gőzturbina.

A gőzturbina helyett más van ugyan (pl. dugattyús gőzgéppel is forgathatnánk a generátort), de JOBB nincs: a turbina hatásfoka a legjobb. A mai turbinák már csúcstechnológiák, nem tudja, csak egy-két cég legyártani (pl. a Siemens).

Illetve erőművi szinten nincs más, speciális esetekben igen, pl. hulladékhő hasznosítására:

[link]

Nagyobb szállodák, irdaházak fűtésére vannak olyan bigyók, hogy a gáz dugatytús gázmotort hajt, az meg hőszivattyút és a hulladékhő is fűt. De itt nem áram a végcél. Meg vannak a tüzelőanyag-cellák, ahol a tüzelőanyag kémiai energiája közvetenül alakul egyenárammá - de nem jobbak és nem gazdaságosabbak, mint a turbinás módszer. Illetve vannak a gázturbinák gőzturbinával kombinálva, ahogy #8 is írta, ha földgáz a fűtőanyag.

Ha a hálózati frekvenciát elkészíteni forgó mozgással a legkönnyebb, akkor nem kell csodálkozni azon, hogy a széntüzelésből is, a víz helyzeti energiájából is, az atomenergiából is, és a fúziós energiából is forgó mozgást szeretnénk létrehozni.

[Magát az elektromos energiát azért is szeretjük, mert univerzális, tudunk vele kávét főzni, porszívózni, ajtót nyitni, telefonálni, sütni-főzni, hűteni-fűteni.]