Ha a csont max pár ezer év alatt teljesen elporlad, akkor nem gyanús, hogy 76 milliós dinoszaurusz csontok teljesen ép állapotban kerültek elő?

A megkövült csontok mindenek, csak nem épek.

A megkövesedés során a betemetődött szervezet üregei (melyek folyadékkal vagy gázzal vannak feltöltve) ásványokban gazdag talajvízzel töltődnek meg, amelyből később az ásványok kiválnak és kitöltik az üregeket.

- Megkövülés. A csontok ásványi anyagokkal telítődnek, aminek köszönhetően a csontok kőzetekké alakulnak, így nem porladnak el.

- A csontok gyorsan eltemetődnek, ami megvédi őket a környezeti hatásoktól (akár sárréteg alá, vagy vulkánkitörés utáni megszilárdult magmarétegtől stb.

- Olyan területen pusztult el az élőlény, ahol kedvezőek a feltételek a fosszilizálódáshoz. Jellemzően jeges területek vagy akár sivatagok

- Végül meg igazából csak az előző kiegészítéseként: a száraz területek (sivatagok) lassabb lebomlást eredményeznek.

Szibériában egész tetemeket találnak. Igaz ezek nem dínók és nem is többmillió évesek, de többezer éves leletek viszonylag éppen képesek fennmaradni a jégben. Nem csak csontok, hanem bőr, szőr, szervek, hús stb. Akkor szerinted egy kődarab ami egyszer csont volt több száz méter mélyen légmentesen elzárva a föld alatt könnyen bomlik le? Most nem a Jurassic Parkkal akarok példálózni, mert az nyilván nagyon elrugaszkodik a valóságtól, de annyi valóságalapja mégis van, hogy borostyánkőben valóban találtak már ősrovarokat, vagy kisebb állatokat. Ha a test teljesen légmentesen el van zárva, és a különböző talajlakó élőlények sem jutnak hozzá hogy segítsék a lebomlást, akkor bizony nagyon sokáig fenn tudnak maradni. Gondolom szegény nagymamád akiből "20 év után semmi nem maradt" csak egyszerű temetést kapott fakoporsóban, nem betonba öntötték és többszáz méter mélyre temették el

#5

Úgy látom, nem ment át a gondolatmenetem. Szerencsére a 6. válaszoló elég alaposan elmagyarázta a dolog hátterét, remélhetőleg majd az igen.