A fénysebesség valójában ismeretlen?
Javítsatok ki, ha tévedek, de a fénysebességet eddig mindig úgy mérték ki, hogy a fénysugarat egy tükörrel visszaküldték a mérőberendezéshez. Ez viszont ordít magáról, hogy ez csak a körülfutási időt adja meg, ami tulajdonképpen egy átlagsebesség.
Tegyük fel, hogy elindulok egy autóval 40 km/h-val, megteszek 100 km-t, de visszafelé már 45 km/h-val megyek. Ha én a kezdőponton állva akarom megmondani az autó valódi sebességét az eltelt idő alapján, akkor ez alapján - hamisan - egy átlagsebességet kapok csak, amennyivel az út során soha, semmikor nem ment (max. egy pillanatnyi ideig, amikor a kilóméterórán átlépte azt az értéket). Így tehát nem tudtam megállapítani, hogy az autó változtatott sebességet az útja során (egyáltalán történt-e változtatás), magyarul egy fontos paraméter kimaradt a képletből.
És ezen a ponton kanyarodjunk vissza a fénysebességhez. Ugyanis a relativitás értelmében az idő minden pontban máshogyan telik, tehát azt igenis egy fontos dolog lenni tudni, hogy a fény az útja során eltérő sebességgel terjedt-e.
Tehát felmerül a kérdés, hogy ha csak a körülfordulási időt ismerjük, akkor abból hogyan következik, hogy a fény minden pontban ugyanakkora sebességel terjed? Ugyanis a fénysebesség értékét egy "c" konstansként rögzítették a fizikusok és kijelentették, hogy mindig mindenhol ennyi, pont. De ez az érték valójában inkább csak egy feltételezés, ezért nem értem, hogy bizonyítás hiányában hogy lehet egy ilyen fontos adatot fixen lerögzíteni és minden képletben azzal az értékkel továbbszámolni, ami a "hibát hibára halmozás" esetét váltja ki?
Egyébként ha már itt tartunk, akkor hogyan lehetne megmérni a fénysebességet anélkül, hogy visszaküldenénk a fényt a kiindulási pontra? Gondolkoztam a problémán, de nem jöttem rá.
válasza:"Ugyanis a relativitás értelmében az idő minden pontban máshogyan telik"
Kulonbozo megfigyelok mashogy lathatjak telni. Termeszetesen ha megmered a feny sebesseget egy tukorrel, egy megfigyelohoz, hozzad kepest mered, igy ez az effektus ki is esik.
"Egyébként ha már itt tartunk, akkor hogyan lehetne megmérni a fénysebességet anélkül, hogy visszaküldenénk a fényt a kiindulási pontra? Gondolkoztam a problémán, de nem jöttem rá."
Egy teljes wiki cikk foglalkozik a temaval:
válasza:#2 Köszi, olvasom.
#3 OK, de ezt hogyan teszteled le hitelt érdemlően?
válasza:A Newton-gyűrűk, rétegoptikai struktúrák, rácsoptikák, hologramok, stb. bizonyítják, hogy a fénysebesség hullámhossznyi távolságok esetén is jól megegyezik a viszonylag nagy helyigénnyel végzett mérési eredményekkel.
Abszurd törekvés azt feltételezni, hogy az elektromágnesesség és optika terén valami amatőr okoskodás új szemléletet hozhat a fizikába!
válasza:Kérdés:
"Egyébként ha már itt tartunk, akkor hogyan lehetne megmérni a fénysebességet anélkül, hogy visszaküldenénk a fényt a kiindulási pontra? Gondolkoztam a problémán, de nem jöttem rá."
Válasz:
Ez nagyon egyszerű! Összeszinkronizálsz két pontos órát, utána egyszerre szétviszed őket egymástól, ahogyan a pisztolypárbajnál teszik azt az ellenfelek. (Így garantálod a relativisztikus hatások kompenzálását.) Mindez után már független fényimpulzusokat küldhetsz az egyik órától a másikhoz és vice-versa.
Ha összegyűlik a kívánt mennyiségű mérési adat, akkor újra a kiindulási helyre viszed az órákat, és összeszámolod a mért időkülönbségeket, melyekhez ismeretes a pontos távolsági adat - ennyi!
válasza:P.S.
Az összeszinkronizálás az eltávolított órák esetén is megoldható a fényimpulzussokkal, így egészen közönséges kvarcórákkal elvégezhető a mérés - akár amatőr építésű műszertechnikával is!
:)
válasza: válasza:A fény sebességet többen, több úton is meghatározták. Utána jött a Michelson-Morley kísérlet ( [link] ) amelyik bebízonyította a fénysebesség állandóságát. Nyilván ők sem hitték el elsőre, de másodikra sem teljesen. És nagyon sok kísérltetet végeztek ennek igazolására. Utána még jöttek más módszerek is. Majd ezekből a mérésekből és tapasztalatokból Einstein és kortársai (nem egyedül) kidolgozták a relativítás elméleteket majd ezeket tovább pontosították.
Utána valamikor az 1990-es évek környékén volt egy fizikus (a nevére nem emlékszem, az egyik órán a tanár említette de már akkor sem emlékeztem rá, és mivel nem volt vizsga tétel meg sem tanultam), aki egészen komoly munkával bebízonyította, hogy két féle "világ" létezhet. Az egyikben a fénysebesség nem állandó és nem határ sebesség; a másik az ahol a fénysebesség állandó és nem átléphető határ sebesség. Miután a méréseink a mi világunkra ez utóbbit mutatják, el kell fogadni, hogy a világunk így működik. Ha valakinek van kedve utána nézhet.
De volt egyszer talán DGY előadás is erről a neten (bár lehet nem Ő volt, hanem valamelyik kollégája szintén 10+ éve volt, hogy ezt láttam). Egyébként DGY videókat és DGY cikkeket javaslok tanulmányozásra.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!