A dél-európai és balkáni népeknek miért sötét a pigmentációja (haj, szem és bőrszín)? Talán a kevésbé európai genetikai származásuk az oka?

A D vitamin hiányra régen csukamájolajat itattak a gyerekkel. Ez valami tengeri halból készül. Az eszkimók szinte kizárólag ilyesmit esznek, ettek, hiszen náluk a mezôgazdaság nem volt opció. Ezért náluk nem volt akkora hatása a D vitamin hiánynak a bôrszínre, mint az európaiaknál. Elég D vitamint visznek be a táplálékkal. Ellenben náluk a sötétebb bôr, szem elônye is megvan, a hóról visszaverôdô ultraibolya sugarak elleni védelemben. A hóvakságról talán már hallottál.

Amúgy a D vitamin hiány elég gyorsan szelektál a fehér bôr irányába. A gyerekkori D vitamin hiány angolkórt okoz, leginkább a lábak és a medencecsont alakja torzul. Az abnormális medencecsontú lány felnôve nem tudja megszülni a gyerekét, belehal a szülésbe. Vagyis a fehérebb bôrû nôk tudtak több gyereket szülni. Ennek a hatása 10-15 generáció alatt elég jelentôs azért. A világos szem, haj elterjedése lehet simán esztétikai elôny is. Az ember már az ôskortól festett, díszített, vagyis kedvelte a szines, feltûnô dolgokat. A szôke haj, kék szem ma is sokak számára vonzóbb, mint a barna, még ha nem is ez az egyetlen tényezô. Szóval simán lehet, hogy ezek a tulajdonságok már megjelenésük után is érdekesnek, kapósnak számítottak az akkor még többnyire sötéthajú és szemû populációban, ezért terjedt el gyorsan.