Jól gondolom, hogy egy vörös törpe körül keringő exobolygó holdján kialakulhat és fennmaradhat az élet?
Azt szokták kifogásnak hozni, hogy a vörös törpék körül a lakható zónában lévő bolygók tengelyforgása kötött, mert a "kicsi" csillag miatt a bolygónak közel kell lennie a megfelelő hőmérséklet eléréséhez. A kötött tengelyforgás pedig szélsőséges időjárást okoz.
De mi van akkor ha mondjuk egy gázóriás méretű bolygó holdjáról beszélünk? A hold kering a bolygó körül, így még a bolygó gravitációja okozta között tengelyforgás mellett is van éjjel-nappal ciklus (hasonlóan a mi Holdunkhoz), nem néz folyamatosan a csillag felé az egyik oldala. Légköre lehet, hiszen a Titán holdnak is van, a bolygó mágneses mezeje pedig megvédheti a napszéltől, így a légkör kiegyenlíti a hőmérsékletet.
Ha van folyékony víz, légkör, éjjel-nappal ciklus, akkor jól gondolom, hogy kialakulhat olyan hold, ami hosszútávon is fenn tudja tartani az életet? A vörös törpék elég hosszú életűek, ha ott is ki tud alakulni a fotoszintézis az képes lehet egy stabil ökoszisztémát fenntartani (tudom, hogy nem a fotoszintézis az egyetlen lehetséges energiaforrás, de a hosszú életű csillag körül elég stabil).
Nem vagyok tudós, ezért saját ötletemmel kapcsolatban is vannak kétségeim, de elképzelhető, hogy egy vörös törpe körül egy exoholdon alakuljon ki fotoszintetizáló élet? Ha nem lehetséges, akkor miért?




válasza:



válasza:Alapvetően érdekes a felvetés, de a vörös törpékkel van egy sokkal nagyobb probléma. Jellemzően rendkívül aktívak. Nagyon gyakori és jóval energetikusabb a naptevékenység. Flerek, koronakidobódások, napszél, ezekre gondolok.
Mivel a lakhatósági zóna közel van a csillaghoz, ezek az amúgy is intenzívebb napszelek képesek konkrétan elfújni a bolygó (hold) atmoszféráját, az ionizáló sugárzás pedig leradíroz minden életkezdeményezést. Mivel az adott holdnak eleve kisebb lesz a gravitációja, így aztán pláne nehéz lenne neki megtartani egy atmoszférát ilyen körülmények közt.
Nem egy hálás "feladat" egy ilyen égitesten abiogeneziselni.
(abiogenezis = élet keletkezése kémiai őslevesből)




válasza:#2 Az lehetséges, hogy egy gázóriásnak akkora mágneses tere legyen, hogy megvédje a holdját a napszéltől? Vagy ilyenkor már túl közel kell lennie a holdnak és az Io holdhoz hasonló forró égitestet kapunk? Esetleg olyan közel van a hold a csillaghoz vagy olyan erősek ezek a kitörések, hogy már nem védheti a bolygó a holdat? Esetleg a holdnak az anyabolygó okozta árapályerők miatt nem lehet saját mágneses mezeje?
#3 Lehet, hogy igazad van. Ha a bolygó nem tud elfordulni, akkor lehet hogy a hold sem tud körülötte keringeni, hanem a csillag gravitációja kiszakítja? Esetleg egy Lagrange-pontban stabilan megáll a hold és ott tartunk, mint a bolygónál, hogy egyik oldala mindig a csillag felé néz, a másik meg háttal van neki?
Egy kicsit próbáltam utána nézni és találtam olyat, hogy minden bolygónak van Hill-szférája, amin belül a hold az anyabolygó körül képes keringeni, mert a csillaggal szemben itt a bolygó gravitációja dominál.
Ezen a szférán belül nem tud keringeni a hold a bolygó körül? Vagy itt is túl erős a csillag gravitációja?




válasza:Bár nem vagyok szakértő, de úgy tudom egy ilyen gázóriásnak LEHET holdja - jóllehet nem biztos, hogy az élet kialakulásához szükséges időtávlatokban is stabil maradna. Nyilván sok függ a rendszer keringési paramétereitől.
Könnyen előfordulhat, hogy bár kialakul a hold, de idővel vagy belezuhan a gázóriásba, vagy annyira eltávolodik tőle, hogy kvázi egy planétává válik ő maga is, elszakadva az anyabolygó gravitációs vonzásától.
Egyébként a Hold is távolodik a Földtől, illetve lassítja a forgásidejét. Tény, hogy ez a folyamat annyira lassú, hogy az élet simán ki tudott alakulni és virágzani ennyi idő alatt.
---
Az első kérdés érdekes felvetés. Viszont a gond ott van, hogy bár lehet, hogy a csillag "csapongásától" megvédené a bolygó a holdat, viszont maga a bolygó erőteljes mágneses mezeje önmagában is probléma. Legalább ugyanannyira káros lenne, mint maga a napszél és társai. Az Európa holdon pl. egy ember igen hamar megkapná a halálos dózisú sugárzást, és nem a naptól, hanem a Jupiter sugárzásától.
---
Mivel nem vagyok szakértő, nem merem leírni, hogy BIZTOSAN lehetetlen az élet létrejötte ilyen körülmények közt, de ha megkérnének, hogy keressek életet a Földön kívül, hát... nem az ilyen helyeken keresném először.
Előfordulhat, hogy összeállt valahol az Univerzumban egy olyan konstelláció, ahol létrejön egy vörös törpe körül keringő gázóriás körül keringő holdon az élet, de az akkor nem egy átlagos, hanem valami/valamik miatt különleges rendszer kellene, hogy legyen.
Kapcsolódó kérdések:
Külön érdekesség, hogy a most felfedezett életnyomok biológiai jellegű életre utalnak.
A Naprendszerben melyik bolygó/hold a legesélyesebb? Naprendszeren kívül melyik exobolygó lehet a legérdekesebb ilyen szempontból?
A földi élet valószínűleg nem alakulhatott volna ki a hatalmas holdunk nélkül, amely miatt megdőlt kissé a Föld tengelye, és biztosítja az állandó apály-dagályt, emiatt úgy gondolom, hogy ha ki is alakult valahol az általunk is ismert élet a világegyetemben, csakis...
Az élet kialakulásának alapvető elemei az oxigén és a víz (és még sok más). Itt a Földön. De törvényszerű, hogy optimális feltételek mellett ismét kialakul másutt? Miből ez a feltételezés? Vagy a valószínűsége nagyobb? Azt sem érteném pontosan igazából, mert 1 db...
Minden jog fenntartva © 2026, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!




