Hogyan jött létre a világunk?
'Amint egy antirészecske találkozik egy részecskével, mindkettő megsemmisül (annihiláció), miközben a tömegük energiává alakul át. Ebből következik, hogy az Ősrobbanás során egyforma mennyiségben kellett keletkeznie az anyagnak és az antianyagnak, amelyeknek azután teljesen meg kellett volna semmisíteniük egymást. Ennek ellenére, míg az Ősrobbanásból származó összes antianyag eltűnt, a folyamat végén maradt egy kis anyagtöbblet: ma ebből épül fel a világunk. Hogyan történhetett ez?'
Én azt nem értem, hogy hogyan maradhatott meg egy kis anyagtöbblet, ha a részecskék és antirészecskék ütik egymást?
válasza: válasza: válasza:Itt egy korábban írt válaszom egy hasonló kérdésre:
""Ősrobbanás során az energiából párkeltéssel jött létre az anyag, akkor ugyanannyi antianyagnak kellene lennie, amik összeütközve az anyaggal újból energiává kellene alakulnia, tehát nem lehetne anyag az Univerzumban."
Annak az oka, hogy mégis vagyunk a CPT szimmetriában rejlik( Ha egy részecskefizikai folyamat esetén felcseréljük a részecskét antirészecskére C, tükrözzük térben P, és időben T akkor a folyamat ugyanúgy megy végbe). Viszont, az időtükrözés az ősrobbanás alatt nem valósult meg!
Lényeg annyi, hogy bizonyos tipusu részecskék (kaonok; B-mezonok) átalakulásai sértik a CP-t, ezáltal az ősrobbanás után, mikor minden létező részecske minden másba átalakulhatott, végeredményként több részecske mint antirészecske keletkezett. (Ez valójában nagyon kicsi eltérés, AZT HISZEM! minden 10^9 részecske pár megsemmisülésre jutott 1 db megmaradt részecske.)"
Megjegyzem ha találnának olyan folyamatot ami a CPT szimmetriát sértené minden fizikus visszaadhatná a diplomáját, mert kezdhetnék elölről az egészet :D
Hogy egy kicsit érthetőbben is leírjam hol van elrejtve ebben létezésünk:
Vegyünk egy nagy energiájú fotont. Ez kelt két nagy tömegű nehéz részecskét mondjuk egy müon (részecske antirészecske) párt. Ezután mivel a müon egy második generációs részecske képes elbomlani egy elektronná és egy müon neutrínóvá, a fölös tömegnek megfelelő energiát pedig kisugározza egy foton formájában. (200x nehezebb az elektronnál, de amúgy minden egyéb tulajdonsága ugyanolyan).
Igenem csakhogy itt jön be az az defektus amit említettem vagyis, hogy valahol a 10. tizedesjegyben van némi eltérés ennek a folyamatnak a lezajlási valószínűségében.
Egy antimüon kicsivel gyakrabban bomlik el elektronná, mint antielektronná. Viszont a sima müon is gyakrabban bomlik el elektronná. Igy végül 10^9 részecske pár után marad 1 darab részecske akinek nem lesz párja, míg a többiek szétsugároznak, és belőlük lesz a háttérsugárzás.
A folyamat nem pontosan így zajlik le, csak szemléltetésnek írtam.
Ezt az eltérést a részecske és antirészecske közt már kimérték, és ez most már része a a standard kozmológiai modellnek.
válasza:3 fő okot találtak eddig erre a kérdésre:
-barionszám sértő folyamatok játszódtak le
-C, CP sértés történt (az előttem válaszoló jól leírta)
-eltérés volt a termikus egyensúlytól
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!