Tudnád definiálni a Markovnyikov szabályt?

Telítetlen CH-k esetén a kettős kötés HX addíciója esetén a H mindíg arra a C-atomra kerül, ahol eredetileg is több H-atom volt található. Pl.:

H2C=CH-CH3 + HCl -> H3C-CHCl-CH3

Viszont pl. bróm képes antimarkovnyikov-reakcióra (sztérikus okok miatt).

Na, és akkor nem általános iskolás szinten, akit érdekel:

Egy nem szimmetrikus reagens (HX, H2O, etc.; elemi halogének nyilván szimmetrikusak) kettős kötésre történő ionos

mechanizmusú addíciója során a reagens elektrofil része a kettős kötés szén atomjához

úgy kapcsolódik, hogy a keletkező karbokation intermedier (pl. but-1-én hidrogén-kloridos addíciója esetén az intermedierek: CH(+)-CH2-CH2-CH3 és Cl(-)) minél alacsonyabb

energiájú legyen (tehát az alacsonyabb rendű szénatomra kerül a reagens elektronhiányos atomja/atomcsoportja / ha úgy tetszik arra a szénatomra, amelyikhez több hidrogén kötődik).

Kivétel: Hidrogén-bromidos (és csak bromidos(!) HI-dal sem megy végbe) addíció valamilyen peroxid katalizátorral! Ez azonban már gyökös mechanizmusú, mivel a peroxid "letépi" a H-Br molekula hidrogénjét, amivel brómgyököt képez.

Akkor egyetemi szinten is:

Alkének addíciója során az a termék képződik, amelyik képződése stabilabb intermedieren (átmeneti állapoton keresztül) játszódik le.

(Ez lefedi a gyökös addíciót és a hidroborálást is.)