Miért nem esik mellé a csepp? (Galilei gondolati kísérlete, részletek alább)

Hmm.

Nem tudom menyire vágod a gondolat kísérletet.

Nézzük az alap esetet. Mikor ugye a tartályban van a víz, akkor a sebessége ugyanakkora mint a hajónak.

Gondolom eddig tiszta.

Amikor kicsöppen , tehát 0 időpillanatban akkor is ugyanakkora a sebessége mint a hajónak.

Na mármost, ugye azt megtanultad már, hogy a testek mindaddig míg rájuk erő nem hat egyenes vonalú egyenletes mozgást végeznek(nincs gyorsulás).

Na pont ezért csöpög bele a tartályba. Nem hat rá erő, semmilyen, csak a gravitációs, az viszont csak lefelé gyorsítja oldalra nem, így pont bele esik.

A gondolat kísérlet nem is annyira gondolat kísérlet, hiszen ezt egy vonaton, vagy egy buszon is kipróbálhatnád, persze a rázkódás miatt macerásabb. A hajó szépen siklik. Hozzá kell tenni viszont, hogy a kísérlet akkor működik, ha zárt térben csinálod. Ilyenkor a térben lévő levegő pont úgy viselkedik mint a vízcsepp, együtt mozog a hajóval, így nem fújja el a cseppet. Ha nyílt a hajófedélzet akkor a haladási menetszél bezavar, de vakumban minden esetben fennáll.

Ennek egy továbbfejlesztett verziója: Bekötjük Galilei szemét, majd jól megforgatva bevezetjük egy zárt terembe, amin nincs ablak meg ajtó, majd rendelkezésére bocsátunk bármilyen eszközt. Képes e Galilei megállapítani, hogy a szárazföldön van, vagy a tengeren egy hajón? Elvégez egy rakat kísérletet, majd megállapítja, hogy a földön van, mivel minden kísérlet eredménye pont úgy zárul mintha a laborjában végezné el. Ezután ledöntjük a szoba egyik falát, és megmutatjuk neki, hogy a tengeren hajózunk. És Galilei fejére csapva megállapítja, hogy nem lehet eldönteni két inercia rendszer közül épp melyikben vagyunk, mivel egyenértékűek.

Ellenben ha a hajó dülöngél, vagy gyorsul, vagy kanyarodik, akkor Galilei bá gyorsan megállapítja hogy ez bizony nem a szárazföld, mert a golyók nem úgy repülnek, gurulnak és koccannak mintha a talajon állnánk.

Remélem elég érthetően fogalmaztam.

Ezután jött Newton, és ezt tételesen megfogalmazta, a törvényeiben, majd megalkotta a szükséges matekot, és ezután leveztette az egyenleteket :D Aztán jött Einstein, és elvetette a tömegmegmaradást, és az abszolút idő létét, de ez már egy másik történet.

Amúgy ha megérted a kísérlet miértjét, egyértelművé válik. Galilei ezzel akarta azt szemléltein, hogy minden egyenes vonalú állandó sebességű rendszer inerciarendszernek tekinthető, és mint ilyen a testek pont úgy viselkednek, mintha egy másik rendszerben elvégzed a kísérletet.