Metaanyag-ot honnan nyerik ki? igazából mi az? és hogyan használják?

Ezt a szót nem valami scifi-ből vetted?

Tudomásom szerint ilyen anyag nem létezik. Sok szó kezdődik így, általában a szóösszetétel második tagjára vonatkozó valamiféle összefoglalást jelent. Például metanyelv a nyelv szintaxisának a leírása.

Metaanyag:

Néhány évtizede elméleti lehetőségként merült fel, hogy létre lehet hozni olyan különleges, a természetben nem létező anyagokat, amelyekben az elektromos áteresztőképesség (permittivitás) és a mágneses áteresztőképesség (permeabilitás) is negatív érték. Ez a metaanyagnak nevezett különleges anyag természetesen különleges tulajdonságokkal bírna: szinte minden elektromágneses jelenség másképp zajlana benne. Az egyik legfurcsább következmény a negatív törésmutató fellépése lenne. A fény egy ilyen közeg határához érve nem hatolna be a negatív törésmutatójú anyagba, hanem azt megkerülve haladna tovább. Az ilyen anyagból készült tárgy láthatatlanná válna, viszont látható lenne az általa eltakart, mögötte levő tárgy.

[link]

Az előzőhöz: igen, ha összegzünk bizonyos fizikai tulajdonságokat, mindig érdekes filozófiai kérdés, hogy ellenkező értelmű tulajdonságok (persze megfelelően illesztve) milyen új lehetőségeket jelentenének, illetve léteznek-e.

Tényleg vizsgálható, létezik-e olyan anyag, amelynek néhány elektromágneses (azaz atomi, szubatomi) tulajdonsága ellentétes. Nem tudok arról, hogy annak a kétségtelen igazolása megtörtént-e, hogy ilyen anyag létezik (csak még meg kellene találni, vagy alkotni).

Érdekesek a linkek. Mindkettő úgynevezett népszerűsítő tudományos írás. Már maga az elnevezés - negatív törésmutató - is csak az egyszerűbb szóhasználatot szolgálja, és nagyon megtévesztő lehet, sokan jutnak belőle hajmeresztő következtetésekre.

Itt a következő atomfizikai problémával állunk szemben. Jönnek a fotonok, útjukban áll egy, az addigi közegtől eltérő atomszerkezet (anyag). A fotonok kölcsönhatásba lépnek vele és

a) továbbhaladnak, mintha ott se lenne.

b) kismértékben megváltoztatják irányukat

c) nagymértékben (visszaverődés)

d) az anyag "közelében" a kölcsönhatás folyamatos és eltérő "MEGKERÜLIK".

Hogy az anyagot látjuk, azt jelenti, hogy a fotonok valahány százaléka b) vagy c) típusú.

Ha túlnyomóan b), akkor átlátszó, valamilyen törésű anyagról van szó.

Ha túlnyomóan c), átlátszatlan,

Ha túlnyomóan a), az az igazi láthatatlanság, bárhonnan nézve ugyanazt a képet (semmit) látnánk.

A túlnyomóan d) eset elég bizarr és speciálisan inhomogén anyagot feltételez, eleve kételkednék.

Esetünkben az a) az érdekes. Mégpedig az, hogy elvileg lehetséges-e hétköznapi méretű. Atomfizikai laboratóriumi eset ugyanis magától értetődő.

A leírtak szerint egy ilyen köpeny valahogy eltéríti a fotont. És mi bírja rá, hogy ne visszaverődött fotonként viselkedjen? Egyébként is, ha úgymond "megkerüli" a bevont anyagot, ezt a "megkerülést" észrevenném.

Még hosszan lehetne vizsgálódni, de nekem a hétköznapi méretekkel "elvileg" van problémám, hogy a gyakorlatban holnap, vagy 100 év múlva készítik el édes mindegy.