Emberek Csernobilban vajon 1986-ban a jodid i105-s izotóp meg a jodid i108-s izótóp mekkora kárt tett a növényzetben meg a erdőben? Azt tudom hogy már megvan fertőzve de e két anyag milyen konkrét kárt tett. Erre volnék kíváncsi.

1 A jodid egy ION! NEM ATOM! A jodidnak nincsenek izotópjai! Csak a jódnak!

2 105-ös és 108-as jódizotóp nem keletkezhet a reaktorban az urán hasadási termékeként, ahhoz túl neutronhiányos. De még más hasadási termékek bomlásterméke sem lehet 105-ös és 108-as jód.

3 A 108-as jód felezési ideje 0,036 másodperc. A 105-ös jódizotóp felezési ideje még ennél is sokkal rövidebb, HA egyáltalán elő lehet állítani.

Kedves kérdező, ezzel a komoly fizika tudással szerintem jelentkezhetnél Greenpeace-szakértőnek...

Hogy akkor én is hozzászóljak érdemben is a témához:

Jódizotópból Csernobilban a 131-es került a szabadba.

Viszont a növényekre nézve a 137-es Céziumizotóp jelentette a terhelést. A Vörös-erdő esetét gondolom nem szükséges bemutatni.

Az érdekesség, amit én a saját szememmel is láthattam, az a Vörös-erdő pereménél volt (mivel bentre nem tudtunk bejutni a megfelelő felszerelés, és engedélyek hiányában):

A fenyőfáknak az egyéves, és a friss hajtásai közötti különbsége eléggé szembetűnő volt. Itt is egy fotó:

[link]

Az egyetlen mutáció, amivel odakinn találkoztunk. Oka a cézium: hiába volt földcsere, és hiába volt erdőirtás, újabb fenyők nőttek, melynek a gyökerei elérik a szennyezett réteget is, ezáltal szennyezett tápanyagokat szívnak fel.