Miért ilyen minden kép a holdról?
Ahány képet megnéz az ember a holdról, egy képen sem látni csillagokat, lényegtelen, hogy a holdról csinálták a képet, vagy magát az egész holdat fényképezték. A másik, amikor a holdon csinált képeket nézem, nem, hogy csillagok nincsenek, hanem minden kép olyan, mintha a hold csak pár száz méter átmérőjű lenne, ugyanis kb 40-50 méternyit látni a hold hátteréből, utána pedig csak a csillagok nélküli feketeség.
Szerintetek?
Köszönöm a kommenteket, bocsi a késői válaszért. A csillagosat végiggondoltam, és értem. :)
De a távolság még így is irreális. Jól megnézem a képet, és lehet látni, hogy az űrhajós mögött a táj vége milyen messze van, és az nincs talán 40-50 méter se, nem kell viszonyítási alap, ha lekövetem a szememmel, és megyek hátrafele, akkor lehet látni, hogy nincs olyan messze a vége. A sivatag azon részein, ahol teljes síkság van, semmi fa stb., hiába van légkör, ott sincs viszonyítási alap, mégis lehet látni, hogy milyen hosszú...
válasza:Na, látom nem érted :)
Az emberi szem ahhoz szokott hozzá, hogy a távolságot földi léptékkel mérje. Tehát, ha nem is veszed észre tudatosan, figyeled a légkör zavarását - a távolabbi tárgyak homályosabbak, a közelebbiek élesebbek. Egy hétköznapi példa: a messzi hegyek sokkalta közelebbinek tűnnek, hogyha nagyon tiszta, rezzenéstelen a levegő (pl nagyon hideg téli estéken) míg meleg, párás levegőben minden távolabbinak hat. Ezt gyanítom te magad is érzékelted már.
Például ezért is veszélyes a köd. Teljesen becsapja a távolságérzékelést, minden messzebbnek tűnik, mint ahol van. Ez egyszerűen azért van, mert a szemed (és az evolúcióban túlélő őseid szeme) ahhoz alkalmazkodott, hogy a távolságot a levegőben mérje fel. A Holdon egyszerűen nincs semmilyen ilyen zavaró tény. Az egyetlen, ami a távolságot érzékelteti, az a tereptárgyak (ez esetben dombok és kráterek) nagysága. És ez ismeretlen információ. Az, ami apró dombnak látszik, lehet akár ezer méter magas hegy is. De azt is éppen ugyanolyan élesen fogod látni, mint azt, ami száz méterre van tőled, mert a kép tökéletesen éles marad, hiszen minden foton tökéletes pályán éri el a szemed, hiszen nincs akadály, se pára, se levegő, se semmi :)
Szóval, hidd el, amit te 40-50 méternek látsz, az bizony 40-50km is lehet könnyedén.
De amúgy, mutatok egy példát (saját programból, ha nem baj egy kis önreklámozás :) )
Itt egy általam programozott tájról kép. Nincs a levegő zavaró hatása: a látótávolság valóban végtelen. (Kb mint a Holdon). Nézd meg a közeli dombot. Milyen távolinak tűnik?
Majd nézd meg ezt a képet - ugyanarra a dombra nézek, kicsit más szögből - kapásból kiderül, hogy az előbb messzinek tűnő táj valóban közel van nagyon :)
De itt egy új példa, hogy minden mennyire látszólagos:
Itt azt hiszed, hogy az ég messze van, messzebb, mint a hegyek, ügye?
Pedig igazából az ég annyira közel van, hogyha a kamerát egy leheletnyivel is előrébb vinném, beleütköznék. Sőt, az ég félgömbje, amire a felhőket helyeztem rendkívül kicsi. Olyan kicsi, hogy a kamera minimális látótávolságán van rajta. De mivel a hegyek lettek utólag kirajzolva, ettől az ég kapásból úgy tűnik, mintha nagyon messze lenne - mert a szemed azt szokta meg, hogy a fix pontokhoz mérje fel a távolságot. És a leggyakoribb fix pont a hegyek, dombok, hasonlók :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!