A szénsav (buborék) miért marad meg a vízben, és miért jön ki, ha megrázzuk?

A levegő oxigénjéhez semmi köze a dolognak, ez nem kémiai reakció. Különben is, a szén-dioxidban van bőven oxigén, annál tovább lehetetlen oxidálni.

A válasz: a szén-dioxid vízben nehezen oldódik. Ez olyan, mint az ammónia gyártása: ott speciális körülmények (legalább a nyomás nagy, talán a hőmérséklet is) között is egy egyensúly alakul ki a kiindulási anyagok, a hidrogén és a nitrogén, valamint az NH3 ammónia között. Olyanok az anyagok tulajdonságai, hogy nem szeret az összes teljesen átalakulni.

De mint mondtam, ez az oldódás nem kémiai reakció, csak annyiban hasonlít az ammónia-gyártásra, hogy a vízben való oldódása nem megy végbe teljesen. Ha nagy a nyomás, akkor könnyebben belemegy a vízbe, ahogy alacsonyabb hőmérsékleten is. Ha pedig melegíted, szeret kimenni belőle. Akkor is, ha kevered, ezért tudod kikeverni a szénsavat az üdítőkből. Vagy ha megrázod. A zárt palackban azért nő meg a nyomás, mert valamennyi CO2 még úgy is kijön a vízből, hogy közben az üvegben maradt kis levegőnek a nyomását megnövelje (ez nem nőhet akármeddig, mint mondtam, mert a nyomással könnyebben oldódik). (Mellesleg többnyire azok a műanyag üdítőspalackok a kemények, amikben szénsavas üdítő van.

Szia.

A buborek(gaz) csak akkor marad meg a vizben ha a folyadek nem erintkezik a levegovel.

En arra gondolok,hogy amikor az uditobe gyarilag toltenek gazt,ami kulonbozo lehet,de abban a gazban levo osszetevo megtalalhato a korulotte levo kornyezetben,altalaban a levegoben, gyartaskor miutan feltoltottek az uditot, ami tartalmazza ezt a gazt, lezarjak. Majd miutan hazamesz es felnyitod a kupakot az uditoben levo gaz keresi az utat hogy kapcsolatba keruljon a kornyezeteben megtalalhato onmagaval,ugy ertem a gazbuborekok elkezdik keresni a lehetoseget,hogy megtalaljak magukat es ennek egyetlen modja van, pl a nyitott palacknal vagy kitoltott pezsgonel a folyadek es a levego erintkezese az ajto a talalkozashoz.

Ezt a 'kapcsolat keresest' felgyorsithatjuk peldaul razassal,de ekkor mesterseges mozgas energiat adunk a gazreszecskeknek,buborekoknak a razassal,'megzargatjuk oket, siettetjuk oket'nem pedig hadjuk ,hogy a termeszetes,nyugalmi modon lepjen kapcsolatba a kornyezeteben talalhato onmagaval. Ilyenkor a nagy mozgasi energia hatasara a buborekok,amikor mozognak a felszinre , 'toljak' maguk elott a folyadekot es ezert van az ,hogy nem csak a gazok,buborekok 'tavoznak' a palackbol hanem nemely folyadek is.Peldaul unneplesekkor latvanyos ez az akcio. :)

Hasonlo jelenseg figyelheto meg amikor kitoltod az uditot vagy folyadekot a poharba csak 'forditott' iranyban....ahogy elkezded kitolteni a folyadekot mozgasienergiat adsz a buborekoknak a gravitacio segitsegevel, de megsem akkorat mint amikor szandekosan 'megrazod' a palackot es ahogy kitoltotted az uditot latod,hogy egy ideig elkezd 'pezsegni' az udito az udito es a levego erintkezesenel, majd miutan 'lenyugodtak' a buborekok vissza all termeszetes allapotaba es olymodon folyatatja tovabb a kis kalandjat. :)