Kémia kísérlet: oldáshő megállapítása. Hogyan?

értem a kérdésed, emlékszem ezt a részét egy csomó ideig én sem értettem.

Mi ad le energiát?

Mi vesz fel?

Mit tekintünk környezetnek?

Nos egyszerűen annyi az egész, hogy mikor KNO3at oldasz vízben, ahhoz hogy felbomoljon a rácsa, vagyis oldódjon, nincs elég hidratációs energiája, vagyis a környezetéből kell ffelvennie energiát, ezért lehűlést tapasztalsz, mind a kémcsőben, mind az oldatban, mivel az oldáshoz kevés volt a hidratációs energiája.

(ha hidratációs energiát nem tod mi nézz utána, a lényeg, hogy ez mindig energiafelszabadulás)

Ha pedig a NaOH-t oldjuk, akkor annak bőven van elég hidratációs energiája ahhoz, hogy felbomoljon a rácsa, és még marad neki fölöslegben energiája, amit lead, az oldatnak kémcsőnek stb, ezért Te felmelegedést tapasztalsz.

Nos, az oldódás alapvetően két lépésből áll: Elsőként a részecske kiszakad a rácsből (az említett esetekben ez valamelyik ion), majd körülötte hidrátburok (vagy nem víz oldószer esetén szolvátburok) alakul ki. Az első lépés energiaigényes folyamat, azaz endoterm. Ezt a rácsenergiák táblázatából (pl. négyjegyű függvénytábla) ki lehet lesni. A második lépés, a hidrátburok kialakulása exoterm a vízrészecskék helyhez kötése miatt. Az oldáshőt a kettő összege fogja szolgáltatni.

Magát az energiaváltozást mindig a rendszer szempontjából nézzük, ezért az endoterm reakció pozitív, az exoterm pedig negatív előjelű.