Mást is zavar, hogy a meteorológiai előrejelzés naponta többször is változik?

Az időjárás egy hatalmas, folyamatosan változó rendszer.

Hogy érzékeltetni tudjam:

Mész egy autóban, aminek le van ragasztva az ablaka, nincs sebességmérője, és semmilyen módon nem látsz ki. Odakinn sötét éjszaka. Egyedül a fordulatszám-mérő van, de nem tudod, hanyadik sebességben vagy.

Na, mennyivel megy az autó? Tippjeid minden bizonnyal lesznek, több is, ezek közül az egyik nagyrészt pontos (már persze ha ismered az autókat).

Kb az időjárás is így működik. Amúgy, ajánlom figyelmedbe az Országos Meterológiai szolgálat honlapját.

[link]

Itt mára-holnapra nagyon pontos adatokat kapsz, a továbbiak pedig nem igazán pontosak, hiszen egy, jelenlegi tendencián alapulnak. Hétköznapi időjárást pedig a grafikonok, térképek alapján kb 12 órás pontossággal, kevés utánanézés után magad is össze tudsz állítani (ha elég, hogy valószínűleg fog-e esni, vagy sem).

Az időjárás jelentés ügyebár tendenciákkal foglalkozik, mint az én példám az autóval. Ha 6000-ren pörög a motor, valószínűleg nem 10km/h sebességgel haladsz. Ha hatalmas viharfelhő jön felénk, valószínűleg esni fog. De lehetnek körülmények, amik változtatnak ezen :)

Szóval, ne humbugozd le, mert elég nagy tudomány van körülötte, csak éppen nehéz egy hatalmas globális rendszert, ahol minden-mindennel összefügg, pontosan meghatározni.

Meteorológus Mihály válasza:

"Helyenként,időnként változó."

Nem jól látod :)

A több milliós eszközök, és egyebek, amit felsoroltál, az a fordulatszám-mérő :) Ezenkívül még van a tudásuk (mint az, hogy te tudod, mit jelent a fordulat). És ennyi. Ha ezek nem lennének, akkor ülnél vakon a kocsiban, és azt tudnád, hogy haladsz, semmi többet.

Az, hogy felhős az ég, hírből sem jelenti, hogy lesz eső. Azért írtam, hogy amatőr szintre elég az, amit képekről megnézel. Egy nyári vihar esetén kinézhetsz az égre, és egy óra múlva szétázhatsz egy felhőszakadásban. Ehhez már légnyomás értékekre, felhőképre, szélmozgásra van szükség, hogy tudjad: nagy valószínűséggel esni fog.

Az, hogy a TV-rádió meteorológiája miért olyan béna, azt nem tudom. Elvileg ugyanazt az adatokat kapják, sokszor mégsem ugyanazt adják le, ami az omsz oldalán van :) Szóval, ha érdekel, akkor ajánlom azt, pontosabb sokkal.

A legpontosabb (igaz, csak pár órás) előrejelzést pedig a repülésmeteorológia METAR adataiból kaphatsz. Wikin van hozzá tábla, mi mit jelent.

Occam borotvája... a lehetséges válaszok közül általában a legegyszerűbb a jó válasz!

A meteorológia feltétezéseken és tapasztalatokon alapul...

Ha sok, csúnya, fekete felhő van az égen valószínűleg esni fog... Ha a műhold képeken sok, csúnya, fekete felhő van alatta valószínűleg esni fog! De hol fog esni később? Hogy is van az a légnyomásos vacak?! A több megy a kevesebb felé, hogy egyenlő legyen?! Áhhá... akkor valószínűleg a felhőt a szél -ami a levegő mozgása- az alacsonyabb légnyomás felé viszi!!! Merre is van alacsonyabb légnyomás? Erre aztán erre... akkor VALÓSZÍNŰLEG erre fog menni és erre fog esni! Oké... jelentsük be!

5 perc múlva...

... megváltozott itt a légnyomás akkor nem erre, hanem arra fog menni! Jelentsük be...

És így tovább... és így tovább!

És persze ez tapasztalaton alapul mivel eddig így csinálta ezután is így fog!

De mit mond a profi meteorológus? A napos időtől a borús égig bármi előfordulhat:)

Ezt egy másik hasonló kérdéshez írtam válaszként, ide is jól passzol:

Elmondom kb, hogy hogyan készül a meteorológiai jelentés. Hosszú lesz, de talán megérted, miért ilyen bizonytalan.

Az időjárás számunkra fontos adatiat (lesz-e eső, milyen meleg lesz, mekkora lesz a szél, stb) alapvetően a földfelszín, a napsugárzás és a légkör alakítja ki. Ebből a földfelszín és a napsugárzás elég állandó, viszont a légkör állandó mozgásban és változásban van.

A légkörnek van néhány fontos paramétere, úgy is mint: hőmérséklet, nyomás, páratartalom. Csakhogy ezek helyről-helyre változnak, itt ennyi a hőmérséklet, ott annyi, amott megint más. Stb.

A levegő működése alapvetően fizika: megpróbál kiegyenlítődni a hőmérséklet, a nyomás, meg ezek a dolgok, és ennek a szabályait ismerjük. Ha tehát lenne egy zárt rendszerünk, abban különféle állapotban levő levegők, azok szépen elkeverednének és ennyi. Viszont a Földön valójában a levegő állandóan változtatja az állapotát, hiszen a napsütés állandóan melegíti egy ponton, de ahogy forog a Föld, a melegítés helye állandóan változik. A páratartalom is állandóan változik, stb. Tehát a levegő akárhogy próbálkozik, nem tud egyensúlyba jönni, és ez igaz nagy globális mértékben is, meg kicsi, helyi mértékben, azaz pl egy országon belül.

Na most mi kell ahhoz, hogy megmondjuk azt, hogy milyen lesz az idő holnap? Hát leginkább az, hogy ismerjük a ma időjárását, és tudjuk, hogy milyen matematikai szabályok érvényesek a változásra. Vagyis pl mennyi idő alatt ér ide egy ciklon Dániából? Ez matek, hiszen a ciklon sebességét az útközbeni légtömegek határozzák meg, nem mindegy, hogy ma délután, vagy csak holnap reggel ér ide. És mindebből az is látszik, hogy nem csak a hazai időjárást kell ismernem, hanem a külföldit is.

Az időjárás persze nem csak a nekünk fontos adatokból áll, sőt. Valójában a levegő paramétereit kell ismernünk, vagyis hőmérséklet, nyomás, páratartalom, és hozzá elég pontosan. (Ebből az embereket valójában csak a hőmérséklet érdekli, a páratartalom csak annyiban, hogy lesz-e csapadék.)

ÉS a pontos méréshez műszer kell, ráadásul mivel a levegő akár méterenként is lehet más állapotokban, ezért minél sűrűbben kell mérni, és időben is minél többször. Sőt, a levegő ugye elég széles réteget ad, tehát nem elegendő a földfelszínen mérni, hanem magsabban is kéne, több különböző magasaságban. Ez persze lehetetlen, ezért a légkör állapotára viszonylag kevés mérésből következtetünk. Ez olyan, mintha volna egy nagy tál levesed, és egy kiskanállal csukott szemmel vennél belőle háromszor, és ez alapján kéne megmondanod, hogy mi van benne. Lehet hogy háromszor belenyúlsz, és nem kerül a kanaladra a borsóból, pedig van benne.

Viszont a mérések még így is elég sok adatot szolgáltatnak, ami felveti a következő problémát: ki kell számolni belőlük az időjárást, méghozzá másnapra. Ehhez szuperszámítógépet használnak, de hát szupergép és szupergép között is van különbség. Nálunk Magyarországon egy nem nagyon menő szupergép van, ezért sajnos egyes adatokkal nem lehet számolni, egyszerűsíteni kell, hogy időben kész legyen a számítás. Ez persze az eredmények bizonytalanságához vezet, azaz a tévedés esélye benne van a rendszerben. És minél messzebbre nézünk, annál bizonytalanabbb a helyzet, hiszen a ma méréseiből holnapra egy számolt (és kicsit hibás) valószínűsített eredményt kapunk, de a holnaputánit már ebből kell tovább számolni. Ha csak 5%-ot tévedünk, akkor holnap 95%-os bizonyosságot tudunk mondani, de holnaputánra már csak a 95%-nak a 95%-a marad (kb 90%), aztán 86%, aztán 81%, majd 77%, 73%, 70%... és ez még csak 7 nap volt.

Persze a holnaputánt majd holnap újraszámolják a ma mért adatokból, de aki hétfőn nézi meg a hétvégi előrejelzést, és kerti partit tervez, azt nem vigasztalja, hogy csütörtökön kiadnak egy pontosabbat.

Szóval összefoglalva: mivel nem tudunk a levegő minden köbmilliméteréről minden adatot, és ha tudnánk, akkor se tudnánk vele számolni, ezért mindig lesz a mérésből eredő, és a számolásból eredő bizonytalanság. Ezeket persze bizonyos leleményes ötletekkel megpróbálják ellensúlyozni, de a tény tény marad: az időjárást csak rövid távra lehet megjósolni és csak bizonyos pontossággal, minél messzebbre nézünk, és minél pontosabbat akarunk mondani, annál nehezebb a kérdés.

(Megjegyzés: a műhold lehet hogy nagyon csilli-villi cucc, de alapvetően nem jelent túl sok többletet, nem tudunk meg általa többet a levegő állapotáról, mintha körbetelefonálnánk minden várost, és megkérdeznénk, hogy van-e ott felhő, majd körberajzolnánk azt a részt, ahol igent mondtak. Tehát a műhold csak időt és emberi munkát spórol meg, de a fontos kérdéseket az se látja.)