Mik a helyes válaszok?

6.a. Fázol. Mivel a párolgás hőelvonással jár, ez erősen hűti a vizes bőrfelszínt.

6.b. Meleged lesz. A párás levegő gátolja az izzadság elpárolgását, tehát kisebb lesz a hőleadás.

7. Csökken. Az olvadás is hőelvonással jár, tehát az olvadó hópelyhek hűtik a levegőt.

8. Vasoxid színezi vörösre.

[link]

Pedro

#22:51

A hópehely MÁR FAGYOTT víz, az tehát már nem fog megfagyni.

Ha fagypont feletti a hőmérséklet, akkor elolvad, és hőt von el, tehát hűti a környezetet.

Ha fagypont alatti a hőmérséklet, akkor nem tud "még jobban megfagyni", tehát nem történik semmilyen hőmérséklet változás.

Pedro

"és ez valahol a légkörben történt a talaj felett, ott igenis melegítette a levegőt,"

Igen, ez tökéletesen így van - kb. 10 km magasan.

Nem valószínű. hogy a kérdés arra vonatkozik, hogy OTT hogyan változik a hőmérséklet.

"ami akár átterjedhet a talajszintre is."

Olyan magasról? Nem valószínű. Már csak azért sem, mert mint fizikából megtanulhattuk, a melegebb közegnek kisebb a fajsúlya, ezért mindig FELFELÉ száll.

Pedro

Hát ha nem is 10 km., de mindenesetre eléggé magasan.

"...

Szilárd csapadékok

- Hó, hózápor: szilárd, változatos formájú kristályokból, csillagokból áll, intenzitása lassan változik. Főként Ns, As, Sc, St és Cu felhőzetből hullik.

- Hódara: szilárd, fehér vagy matt színű, átlátszatlan, kerek vagy kúpos gömb alakú jégszemcsékből áll. A szemcsék kemény talajra érve visszapattannak és gyakran eltörnek. Ez a csapadékfajta nagy túltelítésnél és erős feláramlásnál jön létre negatív talajközeli hőmérsékletnél. Főként Sc, Cu és Cb felhőkből hullik.

..."

[link]

Meg lehet nézni, hogy az adott felhőfajták milyen magasságokban szoktak előfordulni.

De (egymás közt szólva) még ha csak 1000 m magasságban keletkezett, a fagyáskor leadott hőmennyiség akkor sem a földfelszín közelében fog jelentkezni - azaz nem növeli a talaj közelében mért hőmérsékletet.

Pedro