Tidnátok írni a Hatás-ellenhatás törvényére példát?

A hatás–ellenhatás törvénye más néven Newton III. törvénye, és azt mondja ki, hogy ha egy erő erőt fejt ki egy másik testre (ez az egyetlen módja annak, hogy hasson rá), akkor a másik test azonos nagyságú, ellentétes irányú erővel hat erre a testre. Érvényes ez közvetlen érintkezéssel és erőtérrel kifejtett erőkre is, csak az erők támadáspontjainak helyei között van különbség. Példa erre minden olyan elképzelhető dolog, ahol erő van. Ülsz a széken, a kutya áll a földön, a lajhár kapaszkodik az ágon, a kabát lóg a fogason, nekitámaszkodsz a szekrénynek, a focilabda éppen megfeszíti a kapu hálóját, a pongponglabda éppen az ütőnek nyomódik, a könyvespolc ránehezedik a falra, a zászló vászna a szélben megfeszíti a rudat. Mindig két-két test fejt ki erőt a másikra. Mindegy, hogy azt mi nyomó vagy húzó erőnek tekintjük.

Az akció–reakció jelensége, amivel a hatás–ellenhatás jelenségét összekeverik, mozgáshoz kapcsolódik. Amikor egy test ellök egy másik testet, akkor a másik test is ellöki ezt a testet. Néha visszahatásnak hívják az akcióra bekövetkező reakciót, ez okozza a félreértést. Megtalálható benne a hatás–ellenhatás jelensége is, amikor a testre azért kell erőt kifejteni annak gyorsításához, mert annak a tehetetlensége ezt szükségessé tenni, és eközben a test ugyanakkora erővel és ugyanannyi ideig gyorsítja az őt gyorsítót, az ellenkező irányba. Itt már nem csak erőről, hanem erőről ÉS időről van szó, egy erőlökésről, ami a két test impulzusát (lendületét) változtatja meg azonos mértékben, ellenkező előjellel.

A reaktív hajtású járművek (rakéta, jetski) nagy számú apró tömeg nagy sebességű ellökéséből összeadódó erőlökések összegét hasznosítják, az impulzustétellel kifejezhető módon.