A Multiverzumokról ki mit tud?

Szia. A multiverzum koncepciója elég összetett, és bőven meghaladja ennek a válasznak a kereteit. De ha szeretsz olvasni, ajánlok pár könyvet amit én kiolvastam.

Michio Kaku — Hipertér Ez egy nagyon jó könyv!

permalink: [link]

A másik, pedig nem kifejezetten ezzel foglalkozik, de érdekes lehet a számodra:

Paul Davies — A megbundázott világegyetem

permalink: [link]

Amit nem olvastam, de John Gribbin-től olvastam schrödinger macskáját, és annak folytatását, amik szintén nagyon jó könyvek voltak. Gondolom ez sem lehet rossz.

John Gribbin — A multiverzum nyomában

permalink: [link]

Egyébként szerintem a multiverzum elméletben lehet valami, mert az ősrobbanás "a kezdet kezdetén" kvantumtermészetű volt. Ezek a könyvek szerintem bőven megérik a pénzüket.

Nem csökkentve CybrSpace érdemeit, én Kaku-tól inkább a "Párhuzamos világok"-at ajánlanám...

[link]

Pedro

Engem az elméletnek egy része fogott meg. A multiverzum elmélet azt állítja, hogy a világmindenség végtelen, az végtelen számú galaxisból és csillagból áll. Pontosabban végtelen számú, a miénkhez hasonló univerzum alkotja.

Mint tudjuk kémiából, a periódusos rendszer a ma általánosan elterjedt tudományos álláspont szerint 117 elemet tartalmaz (a 118-as elemet előállították, de a 117-eset még nem). Azaz végtelen számú galaxist, csillagot és bolygót véges számú kémiai elem épít fel.

Mivel a kémiai elemek száma véges, így ezek csak véges számú kombinációt tudnak létre hozni. Bár ez rengeteg variációt jelent, de egyszer elfogynak az egyedi kombinációs lehetőségek, és utána ugyanaz ismétlődik, végtelenszer.

Mit jelent ez?

Azt, hogy valahol léteznie kell a Föld tökéletes, molekuláról-molekulára azonos másolatának. Sőt, ha a világmindenség valóban végtelen, akkor ezeknek a másolatoknak a száma is végtelen. Sőt, nem is másolatok ezek, mindegyik Föld eredeti, csak tökéletesen megegyezik a miénkkel. Sőt, vannak olyan Földek, ahol egy kicsit másképp alakult a történelem, ezekből is végtelen darab létezik. Sőt, mivel ezek az univerzumok eltérő korúak (végtelen a velünk tökéletesen megegyező, de eltérő korú univerzumok száma is), így van ahol a múltban vagyunk még, van ahol pedig a távoli jövőben. Azaz minden ember végtelenszer megélte már az életét, és persze minden életében elkövette ugyanazokat a hibákat is, mert mindig ugyanazokban a helyzetekben ugyanazokat a döntéseket hozták. De vannak olyan alteregóink is, akik a minket ért szituációkban más döntést hoztak, és ez miatt az egész életük másképpen alakult. Ezzel le is fektettem a párhuzamos világok elméletét.

Persze mivel nagyon sok variáció lehetséges, így a legközelebbi másolatunk nagyon messze van, olyan messze, hogy soha nem tudunk eljutni oda, soha nem tudjuk az ott élő emberekkel felvenni a kapcsolatot.

A legközelebbi ilyen Föld legalább googolplex fényévnyire van ide.

Ahhoz, hogy ezt megértsd, először a googol fogalmát kell definiálnom. A googol a 10 századik hatványa, azaz számokkal leírva 10 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000

A Googolplex 10 googol hatványa. Ez már annyira nagy szám, hogy túl rövid lenne az életem ahhoz, hogy felírjam, illetve ha sikerülne is, túl pici lenne hozzá a Gyakori Kérdések szervereinek a kapacitása, hogy elférjen rajta.

Azért én kísérletet teszek arra, hogy érzékeltessem, mekkora szám lenne ez felírva. Vegyünk egy hagyományos négyzetrácsos füzetet. Ennek a négyzetrácsai 0,5*0,5 milliméteresek. A papír vastagsága pedig 0,1 milliméter. Ha minden mezőbe egy számjegyet (jelen esetben 0-át írunk), akkor a legóvatosabb becslések szerint is 25*25*25 milliárd fényévnyi kockát töltene meg, tehát ilyen hatalmas szám a googolplex. És mi az ez által képviselt számból veszünk fényévnyi távolságot (egy fényév 9,4605 billió kilométer).

Szóval biztos nem fogjuk meglátogatni a Föld pontos másolatát, viszont ha a multiverzum elmélete igaz, akkor végtelen számú Föld létezik. Ráadásul a rádiójeleik befogása is esélytelen, mivel a Szeti jelenleg csak 50-100 fényév távolságból tudná észlelni a civilizációk által kibocsájtott rádiójeleket, de a jelenlegi technológiával még a legközelebbi csillagról sem tudnánk dekódolni a saját Tv (vagy rádióadásaink) jelét, csak annyit mutatnánk ki, hogy az nem természetes eredetű.