Ha sikerülne terra formálni a Marsot, akkor hogy oldanánk meg azt a problémát, hogy nincsen mágneses mezeje?

Ha van víz, oxigéndús légkör, akkor nem kéne magunkon semmit sem módosítani. A "terraformálás" lényegében arról szól, hogy a bolygót alakítod úgy, hogy az embernek megfelelő (vagy elviselhető) legyen, és nem az ember alkalmazkodik a bolygóhoz. Ezzel a két utolsó kérdésedre választ adtam. persze a kisebb gravitáció hatással lesz egy csomó dologra, és nem csak annyiban, hogy mondjuk magasabb és vékeonyabbak lehetnek az ott élők. Az ember embrionális fejlődése során igen komoly tényező a földi gravitáció. Nagyon sok sejtmozgás, kémiai grádiens erre a gravitációra "lett tervezve", kisebb vagy nagyobb esetében nem működik megfelelően. Például az egyik legalapvetőbb a jobb-bal asszimetria kialakulása is gravitációhoz kötött. A felnőtt egyedekben az egyensúlyérzékelés is ezen alapszik. Ezek mindenképpen megváltoznának - utóbbi még nem végzetes, könnyen korrigálható (bár a gyakori szédülés elképzelhető), de az egyedfejlődés során milyen változások történnének egy megváltozott gravitáció miatt, nem ismert. Nagyon kevés tényleges kísérlet történt ilyen ügyben, általában maradnak a súlytalanságnál, mivel az könnyen kivitelezhető. (Az biztos, hogy az végzetes. Patkánykísérlet mutatja, a magzat súlyos károsodásokat szenvedett.)

A mágneses mező generálása - én régen tanultam ezt a témát, akkor még azt sulykolták belént, ez nem megoldott kérdés, hogy most mi okozza pontosan a mágneses mezőt, szóval ebben nem mennék bele. Egy bolygó forgési idejének csökkentése azért nem egyszerűen kivitelezhető, de valahogy biztos meg lehet úgy lőni, hogy kis károk mellett megváltozzanak a forgási mutatók. Kérdéses viszont, hogy ez mennyiben jó nekünk (lehet, hogy megváltozik a pálya, ez meg mindenféle más dolgot befolyásol). Lehet, hogy a mágneses mező nem éri meg ezt a kockázatot. (Sőt, szerintem nem éri meg.)

Ha nincs mágneses mező, attól még "terraformálhatnánk", speciálisan összeállított ökoszisztémával be lehetne népesíteni. Most is vannak olyan környezetek a Marson, amik alkalmasak spéci élet hordozására (földi ismereteinkből kiindulva, persze, nem jelenti ez azt, hogy van is ott valami, csak szerintem nem kizárt). Az anaerob anyagcsere is megoldás. Vagy a légkört másképp is a felszínen lehet tartani (vagy folyamatos, nagy mennyiségű pótlás - ez kissé pazarló, vagy más "légkörcsapdák", legvégső esetben egy hatalmas búra). Igaz, hogy ez nem épp egy kellemes föli környezet lenne (mármint az anaerobok), de kezdetnek nem rossz.

A legegyszerűbb azonban kétségkívül az, hogy leteszünk egy igen nagy, átlátszó búrát, alatta kezdünk "terreformálni", és nem próbáljuk az egész bolygót cakkumpakk átalakítani. A gravitáció még így is okozhat gondokat (amiket nem tudunk egyelőre kicselezni még génmódosítással sem, túl bonyolult a probléma, marad a természetes szelekció).

[link]

[link]

Genetikailag nem hiszem lehetne módosítani az embert, hogy megsülés nélkül kiheverje.

4-es: Ha a Mars neked halott bolygó, akkor mi a Föld ahol 7 milliárd gyökér pusztítja a környezetét? A Földön -40 fok az átlaghőmérséklet ha az Antarktisznál a -80, az egyenlítőnél +40-et vesszük. Himalája 12ezer magas és akkor?

Víz nyomokban, ne viccelj, óriási tavak vannak. Sok a vasoxid és akkor mi van. A Földön meg a vas a sok, annyi, hogy ha a Föld vasmagját ráöntenénk a Föld felszínére, akkor odáig érne a vas ahol a műholdak keringenek. Mégis 1500 Ft-ot fizetsz kilójáért a boltban.

Előző, ez egy totálisan értelmetlen marhaság volt, amit itt összehordtál -.-

Egy bolygó átlaghőmérséklete nem egy adott ponton, hanem a teljes bolygó átlaghőmérsékletére értődik. A földi átlagos átlaghőmérséklet +15 fok (ebbe beletartozik a szaharai nappali +60 fok és az Antarktiszi éjjeli -80 fok is).

Míg a marsi átlaghőmérséklet -55 fok, (a legmelegebb egyenlítői napok +20 fokával, és a leghidegebb sarki éjszakák -133 fokával).

A rendkívül finom por pedig meglehetősen egészségtelen az ember számára, elégég gyorsan fulladást okozna, még akkor is, ha a levegő maga lélegezhető volna.

Ritkás az ilyen vita, szóval így két év után csak ide biggyesztem a véleményemet.

A Mars terraformálására sok módszert kigondoltak már. A legnagyobb gond az, hogy nincsen mágneses mező, emiatt a légkört könnyen "lefújhatja" a napszél, egyéb mágneses erők. Nos nem tudok pontos adatokat, de egyszer kiszámoltam, hogy pl az oxigén hőmozgásból eredő sebességével kb 5000km-re repülnének ki a felszíntől, onnan pedig könnyedén kiszökhetnek. Természetesen ez 1 atm nyomás mellett számolva. De azért egy oxigén légkör ezer évekig kitarthat szerintem. A jelenlévő gázok csökkentenék a felszíni sugárzást, ózon is kialakulhatna, így a felszínen lévő víz és az onnan eredő vízgőz nem válna szét olyan könnyen hidrogénné és oxigénné. (a hidrogén már könnyedén elérhetné a bolygó szökési sebességét) De ez lenne a legkisebb probléma, ennyi idő alatt újabb üstökösöket/aszteroidákat lehetne becsapódtatni vízutánpótlás céljából.

Hatalmas nagy szerencsénk van a terraformálás felé vezető úton, ugyanis a Mars jégsapkáiban lévő szárazjég (szilárd CO2) teljesen elszublimálva képes lenne úgy felhevíteni a bolygó légkörét, hogy az a következő télen nem rakódna le újra és a nyomás majdnem egy harmad atmoszféráig nőhetne, ami már kb az ember által nyomásruha és légzőkészülék nélkül elviselhető legkisebb nyomást is megközelíti.

Egyes kutatók szerint egy efféle üvegházhatás elindításához elég lenne a bolygó hőmérsékletét pár fokkal megemelni, magyarul mondva a lehetőség csak az ölünkbe hullott. Félreértés azonban ne essék, nem könnyű egy egész bolygó hőmérsékletét megemelni, még csak pár fokkal sem.

Emellett sokan azt mondták, hogy a Mars lakhatatlan és próbálkozzunk inkább máshol. Ezt szeretném megcáfolni.

A Mars felszínén rengeteg víz van kőzetek kristályvizeként és a felszín alatt beágyazódva is. Az utóbbit elég lenne kibányászni és tisztítani, az előbbit viszont kb 400-600 fokon kéne kihevíteni, és tele lenne kén-dioxiddal. (Ezzel a módszerrel az egyenlítőn, ahonnan a víz konkrétan minden nyáron elforr, 50kg kőzetből lehetne egy pohár vizet nyerni) Azonban a beágyazódott vízből még most sem tudjuk, hogy mennyi van. 2009-ben ha jól tudom egy Phoenix nevű lander szállt le a Mars északi régióiban egy "nyári" küldetésre (utána belefagyott a két méteres CO2 jégbe és leállt). A felszínről elsöpört por alatt fehéren volt látható a fagyott szulfátos víz. Sokan úgy gondolják, hogy ez a felszín alatti víz az egyenlítőn is megtalálható, csak jóval lentebb. Mivel még senki nem fúrt 10cm-nél mélyebbre a Mars felszínén, ezért ez is megválaszolásra vár, de bízom benne, hogy így van.

További érv a Mars mellett, hogy a felszínén lévő porban és kőzetekben megtalálható az összes élethez szükséges ásványi só, valamint a légköre nitrogént és szén-dioxidot is tartalmaz. Tökéletes környék egy agrár-berendezkedésű társadalomnak. A talaj lúgos (8-9-es pH), amit sok algafaj kedvel, köztük a híres-neves spirulina is, ami az ember számára szinte az összes szükséges vitamint, ásványi anyagot és aminosavat tartalmazza, egy sokrétű ökoszisztéma alapját jelenthetné ez. (innen kezdődne a Marsi tápláléklánc) Tovább haladva a rovartermesztés lenne a legcélszerűbb. Elszigetelt "lakó-modulokban" lehetne őket tenyészteni, amiből sok ínyencség elkészíthető.

Ne a sokak számára undorító csúszó-mászókra gondoljunk először, hanem tápanyag kapszulákra, fehérje porokra, amit valami keményítő alapú anyaggal lehetne összekeverni. Innentől egy kicsi művészet és kész az igazi marsi gasztronómia.

Továbbá rovarevő, testesebb élőlények is tenyészthetőek lennének.

A Marsi gravitáció korántsem olyan vészjósló. Egyik legszembetűnőbb előnye az, hogy van és létezik. Nem olyan kicsi mint a Holdon, de nem olyan nagy, mint a Földön. A korábbi kísérletekre azt lehet mondani, korántsem hasonlítható null-gravitációhoz. A nehézségi gradiensekhez kötődő folyamatok pedig véleményem szerint továbbra is működő képesek lehetnek.

Sugárzás: Magadra szórsz fél méter földet és jónapot. Meggátolja a sugárzás bejutását a lakómodulodba, véd a mikrometeoritoktól, valamint jó mélyre költözve a föld alá még a belső nyomás ellensúlyozására is használhatod: kb 15 méter mélyen. Ehhez tényleg csak egy lapát kell, vagy utóbbi esetben nem árt egy-két munkagép is...

Zárszónak pedig annyi, hogy felejtsük el azt, hogy 200 éven belül fogunk virágos Marsi réteken ugrándozni a családunkkal, mert ez azért még bőven a jövő szele.