Lenne egy kérdésem fizikával kapcsolatban? A többi lent

Az első felvetésed a helyes.

Ha az egyik autót állónak tekintjük,akkor az olyan,mintha az a az egyik autó+másik autó sebességének összegével haladna.

Amúgy eredő sebesség használatával ki is tudod számolni.

Mivel egymással ellentétes irányba haladnak,az egyik autó sebessége negatívnak tűnik a másikéhoz képest,az ellentétes irány miatt.

Eredő sebességet ebben az esetben úgy számolsz,hogy a két sebességet kivonod egymásból:

90- -90=90+90=180.

Lehet hogy kicsit zavaros volt,de ha 9-es fizikát fogsz tanulni,majd te is megérted.

Newton 3. törvénye, a hatás - ellenhatás törvénye.

Tehát amekkora erőt kifejt egy adott sebességgel ütköző autó egy falra, a fal ugyanakkora erőt fog kifejteni az autóra. Éppen akkorát, amekkorát egy szembejövő, azonos sebességű és tömegű autó fejt ki. Tehát ugyanannyira törik össze az autó, ha falnak ütközik, mint amikor egy szembejövő azonos sebességű és azonos tömegű autónak ütközik. (Ha a szembejövő autó sebessége, vagy tömege kisebb, akkor kisebb lesz az ellenerő és a töréskár is.)

Ez akkor igaz, ha a fal nagyon kemény és helyben marad.

Ha az autó betöri a falat, akkor az autóban esett kár kisebb lesz.

#6! Jár a pont!

Kösz, a megjegyzést, mert valóban így igaz! Annyira igaz, mint pl. az, hogy ha nagyanyámnak töke lenne, akkor ő a nagyapám lenne.

A kérdés úgy szólt, hogy a fizikával kapcsolatos. A fizika olyan elvont tudomány, ahol alapesetben ideális esetekkel szoktunk foglalkozni. Ezért bátorkodtam a részleteket elhanyagolni.

Csodálatos eszmefuttatások. Mindössze az a baj, hogy jó, ha részigazságokat tartalmaznak. Az autó összetörése munka és nem erő!!! Következésképpen a különböző esetekhez szükséges munkavégzést kell meghatározni.

Ideális esetben, ha két egyforma autót tekintünk, mindkét autóval a következő történik: először adott impulzusuk van, ütközés után állnak, tehát az impulzusuk munkává alakulva, összetöri a szerkezetet. Egyforma kocsik esetén úgy is mondhatjuk, minkét kocsi saját impulzusa alakul át a saját törésévé. Ha falnak megy, ugyanez az impulzus alakul át töréssé, feltéve, hogy végtelen tömegű és keménységű falról van szó. Amennyire nem az, annyi energia kell a fal elmozdulásához, és (kismértékű) rongálódásához. Ez az autóból származik, tehát ennyivel kevesebb jut az autó rongálására. Persze ha a másik autó sokkal erősebb, vagy gyengébb, akkor az első autó megkapja a másik autó valamennyi energiáját, vagy ő ad annak.

Összegezve: azonos autók ütközésekor nagyobb a roncsolódás, mint falnak menéskor. De semmiképp se dupla akkora, hanem az autó és a fal anyagának, felépítésének mértéke különbségéből számítható ki. A gyakorlatban általában a falnál kicsivel kevesebb. Eltérő autók esetén szintén az autók tömegének, szerkezetének aránya dönt. Gondoljunk arra, mit látunk egy (papír)trabant kamionnak ütközésekor.

#8!

„Az autó összetörése munka és nem erő!!!”

A feladat persze nem tartalmazza, hogy azonos tömegű autókról van-e szó. De a feladatból logikusan következtethető, hogy a szerző arra gondolt.

Abban gondolom egyetértünk, hogy a törésmunka egyenes arányba van az ütközés erejével.

„Összegezve: azonos autók ütközésekor nagyobb a roncsolódás, mint falnak menéskor”

Valóban, ha egy vékony papírfalnak ütközik az autó, akkor óriási a különbség! Ha viszont egy beton, vagy egy elegendően vastag téglafalnak, akkor semmi észrevehető különbséget nem tapasztalsz, mert egy ilyen fal csak nagyon minimálisan roncsolódik az autóhoz képest. Ezért fűztem hozzá #7 megjegyzésemben, hogy fizikai feladatoknál ideális eseteket szoktak feltételezni. Az. u. n. ideális esetben pedig éppen egyenlő a roncsolódás mértéke és nem duplázódik két autó ütközése esetén. Fenti feladat egyértelműen erre a megállapításra vonatkozik.

Kíváncsi vagyok, van-e még csodálatosabb megjegyzésed a témával kapcsolatban?!