Melyik sarkon hosszabb a féléves éjszaka? Miért? Hol állandó a napéjegyenlőség? Miért hosszabb az északi félgömbön a nyári félév?

Mivel az egyik napéjegyenlőség március 20-21, ritkán 19.

Ez az év 78-81. napja.

Mivel a másik szeptember 22-23. Ez az év 265-267. napja. Könnyen kiszámolható, hogy északon a nyári félév nagyjából 187 nap.

Ez adja, hogy északon hosszabb a nyári félév.

Ez adja, hogy a féléves éjszaka délen hosszabb.

Az állandó napéjegyenlőség az egyenlítőn kell legyen. Mindig pont felét világítja meg a nap.

Szerintem.

Ha a föld geoid alakja miatti egyenlőtlenségek érdekelnek, akkor járj utána, ez nem a hitköznapi kérdések kategóriája. Ha a földet ideális gömbnek tekintheted, ahol a nappalok változó hosszát a földtengely ferdesége okozza, akkor válaszolhatunk.

1. Egyiken sem. Egyforma, csak más időben.

2. Mert egy gömb ebből a szempontból is szimmetrikus. Ha az egyik sarkon hosszabb lenne az éjszaka, az egy asszimmetriából származna.

3. Sehol. A Nap látszólagos pályája a ferde tengelyből adódóan folyamatosan változik a föld minden pontján, így - eltérő mértékben - a nappal és éjszaka hosszának aránya is változik.

4. Mihez képest? A déli félgömbhöz képest nem hosszabb, csak az év más részében van.

"Ha a föld geoid alakja miatti egyenlőtlenségek érdekelnek, akkor járj utána, ez nem a hitköznapi kérdések kategóriája. Ha a földet ideális gömbnek tekintheted, ahol a nappalok változó hosszát a földtengely ferdesége okozza, akkor válaszolhatunk."

Itt nem a Föld alakja a kérdés, hanem, hogy az éves pálya nagyobb szakaszán van közelebb az északi sarok a Naphoz és ugyanakkor a déli sarok távolabb a Naptól.

Az összes pont innentől téves.

Pl.:

"így - eltérő mértékben - a nappal és éjszaka hosszának aránya is változik."

Vegyünk egy augusztusi napot. Az egyenlítőtől észak felé haladva egyre hoszabbak a nappalok, míg délre haladva egyre rövidebbek. Hol a 0 pont? Az egyenlítőnél.

"1. Egyiken sem. Egyforma, csak más időben.

2. Mert egy gömb ebből a szempontból is szimmetrikus. Ha az egyik sarkon hosszabb lenne az éjszaka, az egy asszimmetriából származna.

3. Sehol. A Nap látszólagos pályája a ferde tengelyből adódóan folyamatosan változik a föld minden pontján, így - eltérő mértékben - a nappal és éjszaka hosszának aránya is változik.

4. Mihez képest? A déli félgömbhöz képest nem hosszabb, csak az év más részében van."

Pfffff...

1. Nem egyforma. Ugyanis a Föld a pályája mentén hol közelebb, hol távolabb van! Amikor az északi féltekén tél van akkor vagyunk közelebb a Naphoz, így a pályamenti sebesség ilyenkor nagyobb. Tehát csillagászati értelemben a tél nálunk rövidebb (értelemszerűen a nyár hosszabb).

A napéjegyenlőség az, amikor a Nappal hossza megegyezik az éjszakáéval. Ez az egyenlítőre igaz. Ott minden egyes nap este 6-kor lemegy a Nap és reggel 6-kor felkel a nap. Hozzáteszem, van olyan felfogás miszerint az az "igazi" napéjegyenlőség, amikor a Földfelszín teljes egészére igaz a nappal és éjszaka egyenlő hossza. (Ebben az értelmezésben nem állandó sehol a napéjegyenlőség)

A nyári időtartam dátum szerint valóban nem különbözik, de ahogy írtam, az eltérő pályamenti sebességből adódóan a teljes Földpálya napközeli negyedét gyorsabban befutja Földünk, mint a naptávoli negyedét. Ebből adódik eltérés, de ezt kizárólag csillagászati értelemben vehetjük igaznak (amikor az évszak definíció szerinti hossza a Földpálya negyedén eltöltött időszakkal egyezik meg).

Remélem segítettem.

maci