Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Az egysejtűek tudnak valahogy...

Az egysejtűek tudnak valahogy gondolkodni? Mi alapján határozzák meg, hogy hova ússzanak enni stb? Olvastam, hogy a baktériumoknál van valami szexualitás-szerű génállomány-csere is, ezt hogy tudja összekoordinálni két baktérium, ha találkoznak?

Figyelt kérdés

2012. nov. 18. 23:09
 1/3 anonim válasza:
2%
minden amit látunk tud gondolkodni, mert minden ugyan abból van, sok energia rezgés, csak a szerveink vetítik elénk ezt a képet.. egy példát is akartam mutatni erről de még nem találtam meg a videót
2012. nov. 18. 23:52
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/3 anonim ***** válasza:

Ahhoz, hogy ezt el tudd képzelni, szerintem úgy érdemes felfogni a világot, mint egy szimulációt, ami sok kis egyszerű szabályon alapul. (Legalábbis számomra így egyszerű, igaz én programozó vagyok).


Ezek a szabályok kémiai és fizikai alapúak, de minél fejlettebb egy élőlény, annál inkább bejön a biológia is, ami szintén kémián és fizikán alapul, de már sokkal komplexebb, szal ezért lehet érdemes külön kategóriának nevezni. (Végülis valahol a kémia és fizika is ugyanaz a dolog, csak a kémia egy komplexitás-szinttel "feljebb" van, ha úgy vesszük)


Szóval a lényeg: az egysejtűek nem gondolkoznak, mint az ember, egyszerűen csak végzik a dolgukat, viszont sok kis egysejtű, ami végzi a kis egyszerű "programját", összességében valami számunkra komplexnek tűnő viselkedést mutat.


Egyszerű szabályokból sokszor alakulhat ki komplex eredmény, és a komplex eredmények között vannak nagyon hasznosak, például ami egy faj túlélését segíti. Vagy ami azt eredményezi hogy egy faj hatékonyan talál élelmet, hatékonyan bejár egy utat, hatékonyan megtalálja a legrövidebb utat két pont között.


3 jó példa jut eszembe erről, az egyik az életjáték, ami jól mutatja hogy nagyon egyszerű szabályokból mennyire komplex dolgok alakulhatnak ki: [link]


a másik a "slime mold" (magyar nevét nem tudom, valami gombafaj), ami megtalálja egy labirintusban pl a legrövidebb utat. Egy egyszerű gomba. http://www.youtube.com/watch?v=63ufDBgk_sw&feature=related

Meg nagyvárosok vonathálózatát is megterveztették vele poénból. Persze mérnökök jobb tervet tudnak csinálni, meg több szempontot is figyelembe tudnak venni, de akkor is érdekes hogy agy nélkül is elvégezhet a természet ilyen feladatokat.


Végül a hagyák feromonos útkeresése.

de a hangyák egyébként is érdekesek:

[link]

A hangyák működése alapján egy optimalizáló algoritmust is kidolgoztak, és sok informatikai problémára is egész jól alkalmazható ez. Sajna csak angol link van: [link]

A lényeg kb az, hogy hogyan találnak rá a kajára a hangyák. (Meg hogyan találnak haza) Először mindegyik hangya elindul a saját útján, felfedezni, nincs előttük semmi feromon, úgyhogy húznak maguk után egy gyenge feromon-jelet. Ha találnak kaját, akkor egy kevés kaját felvesznek, és erősebb feromont használva visszamennek a bolyhoz (a korábbi feromon-utat követve). Ezután néhány hangya elkezdi követni ezt az erősebb feromont, és amikor ők is visszajönnek teli rakománnyal, ők is erős jelet húzunak maguk után. Így a jel egyre erősebb lesz. Ha eközben más hangyák közelebbi kaját találnak, akkor ők gyorsabban megteszik a távot: erőebb lesz a feromon jelük. Ha ezután talál valaki útlevágást, az is gyorsabban fogja megtenni az utat, néhány hangyát "elcsábít" arra az útra, és végül megintcsak erősebb feromon lesz a rövidebb úton. Tehát egy nagyon komplex logisztikai problémát oldanak meg csupán azzal, hogy feromonokat hagynak hátra, illetve feromonokat követnek. Már rég foglalkoztam a hangyákkal, lehet kicsit néhány helyen pontatlan voltam :) de az biztos, hoyg nagyon érdekes, és hatékony módszer ez, és nem szükséges fejlett idegrendszer ehhez a dolgozók részéről, a módszer zsenialitása az "együttes intelligenciában" rejlik.

2012. nov. 19. 00:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/3 anonim ***** válasza:

Még nem vagyok biológus, csak érettségim van, de a lényeg röviden, hogy a sejteknek (baktériumok is sejtek) a sejthártyáján (ez tartja benne az összes többi organellumot, ill. a nyomáskülönbséget is ez tartja fent ezáltal) vannak fehérjemolekulák, amelyek nagyon különbözőek, egyediek, ezáltal ha két sejt találkozik, ezek a fehérjék összekapcsolódnak. Ez az összekapcsolódás olyan folyamatokat indít el a sejtben, amitől azok végrehajtják a génállomány-cserét.

Kb ez lehet a háttérben :)


Az evéssel ugyanez a helyzet, csak úgy mozognak ide-oda(passzívan, aktívan), egyszercsak találkoznak egy glükóz molekulával, a fehérjével megköti, és bekebelez mindent annak a környékén.


De majd jövőre újra válaszolok, ha már részletesebben tanultam sejtbiológiát és addig nem érkezne válasz :D

2012. nov. 19. 01:05
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!