Mikor van köd? Mitől függ, hogy milyen vastag, és milyen sűrű?

A köd a levegőben állandóan levő vízgőz, vagyis páratartalom kicsapódási formája. A levegő ilyenkor annyira lehűl, hogy hőmérséklete megközelíti a harmatpontot, és ennek következtében a páratartalom kicsapódik. A kialakuló vízcseppecskék mérete alig teszi ki a milliméter ezredrészét. Az így „vízcseppekből” kialakult fal a levegő átláthatóságát rontja.

Felhő és köd között nincsen lényeges különbség, például a hegyet burkoló köd alulról felhőnek látszik.

Ködfelhő alatt a Cseh Óriáshegységben

A köd kialakulását alapjában a légkör földfelszíni lehűlése okozza.

Magyarul attól függ hogy milyenek a hőmérsékleti és szél viszonyok.

Minél hidegebb a levegő annál kevesebb vizet tud felvenni egységnyi levegő.