Hogy néz ki egy elektron?

Az általános iskolai tananyag leadása sokkal egyszerűbb és egyszerűbben érthető a diákok számára úgy, ha gömb alakúnak vesszük az elemi részecskéket. Ez olyan, mint hogy a csillagászatban is gömb alakúnak vesszük az égitesteket a könnyebb érthetőség, szemléltethetőség kedvéért. Pedig nincs úgy, mert az égitestek soha nem tökéletes gömb alakúak. De ha minden ilyen apróság magyarázására az alapoknál elkezdenek kitérni, akkor a lényeg elsikkad a sok mellékinformáció között. Így az általános tananyagban nem térnek ki se az égitestek, se az elemi részecskék pontos alakjára, hanem egyszerűen gömb alakúnak veszik őket - a tananyag megértéséhez ez a modell is tökéletesen megfelel.

Tehát úgy is fogalmazhatnánk, hogy a tanárod hazudott nektek; de mindezt csak azért tette, hogy Ti egyszerűbben el tudjátok képzelni, így jobban meg tudjátok érteni a részecskék mibenlétét, viselkedését, kölcsönhatásait. De úgy is fogalmazhatnánk, hogy a tananyag szempontjából teljesen mindegy, hogy milyen alakja van az elektronnak valójában, így a legegyszerűbben elképzelhető formát, a gömb alakot rendelik hozzá.

Ha az elektron nem is, de legalább az elektronpályák alakja látszik a "elektronpályák" menüpontban:

[link]

" A radiátor se úgy néz ki, mint az az energia, amit lead."

-Dehogynem. A belőle induló sugárzást észleli a szemünk, és így alkot képet. Az részletkérdés, hogy ez visszavert sugárzás, ha egy tök sötét szobában izzítanánk a radiátort, ugyanúgy látnánk, pont az általa leadott sugárzáson keresztül.

Infrakamerával akkor is látnánk, ha nem izzik, csak szokásos üzemmódjában melegít.

Az elektron 1-1 fotont, "fényrészecskét" ad le, tehát a sugárzás nem tud képet formálni az alakjáról, mondhatni az elektron minden hullámhosszon 0 vagy 1 pixel méretű, ennél részletgazdagabban nem lehetséges látni.

(0 akkor, ha éppen nem hat kölcsön a fotonnal, csak átmegy rajta/mellette)

Az se biztos, hogy van neki olyan, mármint alakja, az a sokatomos testek tulajdonsága. Szokás az "elektronfelhő" metafóra használata is. A hidrogénatomnak is van ilyen, azaz egyetlen elektron is "felhő".

Szóval igazából nincs neki hőmérséklete, színe, szaga, halmazállapota, alakja, ilyen tulajdonságokkal csak sokatomos rendszerek (ceruza, kifli, papírlap, stb.) rendelkeznek. A méretéről valószínűségi kijelentések tehetők, tehát mondjuk hogy "99,99%, hogy ezen a gömbön belül van".

Sehogy. A kérdésnek nincs sok értelme. Illetve van, de az kissé meglepő:

A "Hogy néz ki..." kérdést olyan formában szoktuk érteni, hogy adjuk meg azokat a jellemzőket, amik a kérdéses dolgot egyértelműen azonosítják. Nos, az elektron (és általában az elemi részecskék) esetén ez egy csomó számadat, semmi több. A klasszikus "alak" fogalomnak nincs értelme a kvantumfizikában, az ugyanis azt a legszűkebb térrészt jelenti, ami tartalmazza a kérdéses teste. A poén az, hogy minél kisebb térrészbe szorítjuk az elektront, annál nagyobb a valószínűsége, hogy kiszökik belőle, úgyhogy az alakra vonatkozó kérdés az elektron elektron mivolta miatt nem válaszolható meg.