Mért különböző mindenki? Miért nem egyforma minden ember és állat?

#2: Ez is egy érdekes dolog. Minden relatív. Ha tökegyformák lennénk, az lenne a megszokott, a természetes, fel sem merülne bennünk (legfeljebb csak a sci-fi írókban), hogy milyen lenne az, ha különböznénk egymástól. Ugyanúgy élnénk mint most, semmivel sem unalmasabban.

Másik irányból közelítve, ha egy kicsivel nagyobb lenne a testünk biodiverzitása, mondjuk lennének köztünk két meg háromfejűek, 4 meg 5 meg 8 kezűek, 2 és 18 ujjúak, 3 és 7 szeműek is tetszőleges kombinációban, akkor ugyanúgy furcsának és rém unalmasnak tűnne számunkra a jelenlegi (az elképzelthez képest alacsonyabb) különbözőségi fok, miszerint csak két kezünk meg két szemünk van.

Az egész csupán annak a függvénye, hogy mi a normális, megszokott, elfogadott, vagyis mi a viszonyítási alapunk :)

fizikailag vagyunk maximum különbözőek, ha mélyebb értelemben vizsgálódunk. pontosabban az anyagi megnyilvánulás viszonyítottságon alapszik, azaz a materiális dolgok kontrasztban jelennek meg. ha nincsen kontraszt egyáltalán, akkor akkor nem beszélhetünk fizikai tapasztalatról semmiképpen sem. a tapasztalat tehát pontosan azért van, hogy az ember képes legyen fogalmat alkotni, értékelni, képes legyen individuummá válni, vagyis egyénné. enélkül ez nem jöhetne létre.

persze az ember balga módon, megvezetve önmagát a fizikai tapasztalás, pontosabban az érzékelés miatt azt hiszi ténylegesen külön vannak a dolgok, és azt képzeli önmagának(annak amit önmagának hisz, jelen esetben egy fizikai test, vagy éppen valamiféle lélek) bármitől is különálló léte van...így nem is meglepő, hogy olyan dolgok vernek gyökeret hitrendszerébe, amiket Te is felsorolsz.

ha az ember képes lenne megérteni, hogy ami létezik, egy szétszedhetetlen Egész, és hogy ez az Egész végső soron önmaga, akkor szűnne meg a megkülönböztetés, a rangsorolás, a hierarchia, egy szóval az önzés.

üdv

28/F

LastOne.Left

Bocsánat, csak egy két dolgot nyelvtanilag értelmetlenül írtam le, és párat félreérthetően. Ezért javítom mondandómat. Megértésed köszönöm.

Fizikailag vagyunk maximum különbözőek, ugyanis ha mélyebb értelemben vizsgálódunk, akkor nem igazán. Pontosabban az anyagi megnyilvánulás viszonyítottságon alapszik, azaz a materiális dolgok kontrasztban jelennek meg. Ha nincsen kontraszt egyáltalán, akkor nem beszélhetünk fizikai tapasztalatról semmiképpen sem. A tapasztalat tehát pontosan azért van, hogy az ember képes legyen fogalmat alkotni, értékelni, képes legyen individuummá válni, vagyis egyénné. Enélkül ez nem jöhetne létre.

Persze az ember balga módon, megvezetve önmagát a fizikai tapasztalás, pontosabban az érzékelés miatt, azt hiszi ténylegesen külön vannak a dolgok, és azt képzeli, hogy önmagának(annak amit önmagának hisz, jelen esetben egy fizikai test, vagy éppen valamiféle lélek) bármitől is különálló léte van...így nem is meglepő, hogy olyan dolgok vernek gyökeret hitrendszerébe, amiket Te is felsorolsz.

Ha az ember képes lenne megérteni, hogy ami létezik, egy szétszedhetetlen Egész, és hogy ez az Egész végső soron az ember önmaga, akkor szűnne meg a megkülönböztetés, a rangsorolás, a hierarchia, egy szóval az önzés és az abból adódó félelem.

üdv

28/F

LastOne.Left