Mi határozza meg, hogy hasonló kristály csináláshoz használt oldatoknál milyen anyag hozzáadása (és beépülése) mellett indul még meg a kristály képződés?

Első lépésben feloldod minél kevesebb oldószerben, lehetőleg a hőmérséklet emelésével drasztikusan nőjön az oldhatósága (több lesz a yielded). Ez után hozzáadsz egy olyan anyagot, ami az eredeti oldószert kiválóan oldja, de az oldani kívánt anyagot nem (furán hangzik), ezáltal elvonod az oldószer jelentős részét. Lehűtöd, szépen kikristályosodik és Buchner szűrőben vákuumpumpával kiszáríthatod, kész. Ez a legegyszerűbb.

Aromás savakat másképp szokás kristályosítani. Feloldod desztillált vízben, amiben leadja a protonját, ezáltal ion képződik és jól oldható lesz vízben. Egy erősebb sav hozzáadása ellenben eltolja a egyensúlyi állandót, pl hidrogén klorid protont fog "rásózni" a gyenge aromás savra, ezáltal elveszíti az ionos jellegét, rosszul fog oldódni vízben -> kicsapódik, esetleg kristályosíthatod is, csak le kell szűrni. Igaz, ezzel inkább port kapsz mint kristályokat.

A krómtimsó... Poláris vegyület, vízben jól fog oldódni (ahogy kristályvizes is). Oldd fel kevés vízben, melegítsd. Azt hiszem etanollal működhet a kristályosítás (nem esküszöm meg rá, ki kell próbálni), az talán elvonja majd a víz egy részét. Öntsd hozzá, hűtsd le az oldatot- Rásegíthetsz a víz eltávolítására ha kalcium-szulfátot adsz az oldathoz (rakd valami filterbe). Szűrés szintén Buchner szűrővel és vákuumpumpával a legjobb. Ezek csak tippek, még nem vagyok pró kristályosító :D Próbáld ki ;)