A növények fotoszintetizáciojához elég a lámpafény vagy feltétlenül napfény kell?

"A klorofillok 450 nm körül és 650-750 nm-nél abszorbeálják a fényt; a bakteriális klorofillok 800-1000 nm–nél abszorbeálnak. A fotoszintetikus apparátus általában tartalmaz karotinoidokat. Ezek fénygyűjtő pigmentekként szolgálnak, a kék-zöld spektrális régióban, 400-550 nm között abszorbeálva a fényt. A karotinoidok szerepe a fénygyűjtésen túl a magas fényintenzitás elleni védekezésben is fontos (xanthofill-ciklus). A fikobiliproteinek által kötött fikobilinek a cianobaktériumok fő fénygyűjtő pigmentjei, amelyeket néhány algában is megtalálhatunk. Ezek zöldek, vagy vörösek, a fényspektrum közepéről abszorbeálnak 550 és 650 nm között."

Wikipédia.

Csak a fény hullámhossza számít, a származása lényegtelen.

Csak "lámpafény" azért nem elég, mert az maximum egy árnyékos környezetnek megfelelő fényviszonyokat teremt, hiszen a fényének jó részét nem a növény számára használható tartományban adja le. Vagypedig irreálisan nagy teljesítményt kell alkalmazni, akár több száz wattot növényenként.

Ezt gyakorlatban speciálisan erre tervezett fénycsövekkel, ritkában izzókkal tudjuk elérni, azokat is a növényhez minnél közelebb helyezve, így elérhetjük a napos élőhelynek megfelelő fényviszonyokat, nem mellesleg jóval kevesebb energia felhasználásával.

[link]

Ilyenekben meg lehet termelni a krumplit, meg a zoldaéget a családnak. /felhős időben is/

3#:

Pedig egyszerű.

Ott vannak azok a fényhullámhosszok, amit a növények fel tudnak használni.

A napfény azért jó, mert a teljes spektrumot tartalmazza, míg egy "akármilyen" lámpafény ennek csak 1 részét.

A nem megfelelő "színű" lámpa esetleg visszavetheti a fejlődésüket.

Mint utánam írták, természetesen a fényteljesítmény is számít.

1-hez (mert azt irtad, nem világos)

A fénykvantum - foton - energiája a frekvenciájával (1/hullámhossz) arányos. Tehát minél "kékebb" a fény, annál nagyobb az "energia tartalma" - ezért emlegette valaki az UV-t.

Az abszorpciós hullámhossz azért lényeges, mert az ilyen - e körüli - hullámhosszú fényt nyeli el a legnagyobb mértékben a klorofill, tehát ezt hasznositja a legjobb hatásfokkal.

A mesterséges megvilágitásról: a természetes fény (napfény)szihőmérsékletét - ezáltal a spektrumát, szinösszetételét is - a xenon ivlámpa közeliti meg, a sorban a második a halogén izzó. (Az első használatáról inkább lebeszéllek, ha csak nem akarsz grillezett növényeket előállitani baromi drágán...)

A palántanevelést ugye még korán, rövid nappalú napokon el kell kezdeni. De ha már előbújtak a növények, akkor sok fény kéne nekik.

A kérdés az, hogy ilyen helyzetben segít-e bármit is este a lámpafény. Persze napközben ablakban, napfényes helyen vannak, már ha nem borús az idő.