OK h az űrben olyan kevés molekula van adott térfogatra levetítve, h szinte tökéletes vákuumról beszélhetünk, így a hangnak sincs miben terjedni. Eszerint azon ELMÉLETI esetben sem hallanánk egy szupernóva robbanását ha 10 cm-re a fülünktől történne?

Dehogynem. El is vinné a füledet pár fényévnyire.

Merthogy a szupernova-robbanáskor a csillag ledobja a gázköpenyét, tehát lesz ott anyag dögivel, méghozzá elég szép nyomáson. Hogy ezt a robbanást, a több millió fokos, akár sokezer Bar-os, közel fénysebességgel haladó gázhullámot nevezhetjük-e hangnak, azt nem tudom eldönteni. Hang az, ami elsöpör mindent, ami hallhatná? :)

Na most tételezzük föl, hogy te egy vörös óriás felszínétől tíz cm-re halgatozól. ( azzal ne foglalkozzunk, hogy nem kapsz levegőt).

Megtörténik a robbanás.

Mivel a világűrben vákuum van ezért nem fogod hallani a robbanást. De látni igen. Először is kapsz egy jó nagy adag rendkívül nagy energiájú gamma sugarakat. Ez megölne téged. Ezután rá néhány milliomod másodperccel elér téged a lökéshullám( tegyük fel nem haltál meg a sugárzástól). A lökéshullám hőmérséklete néhány millió Kelvin fok. ( ismét hanyagoljuk el a tényezőtől, hogy valszeg elolvadsz és gázzá alakulsz, majd plazmává) A lökéshullámban viszont már terjedhetnek rezgések, és ezeket te meghallhatod( persze ezek olyan nagy energiájúak, hogy szétszakítaná a testedet, de ismét tekintsük el ettől).

1. bár nem tudjuk a rezgésszámot, de valszeg jó nagy frekvenciájú lehet és bőven nagyobb lesz 20000 Hz-nél, ami pedig a hallásküszöb. Tehát nem hallanád meg a lökéshullámot. Ezen kívül 10 cm távolságban a felszíntől esélyes hogy érintkezésbe kerülsz egy fler-el, vagy egy protuberanciával, és akkor esélyes, hogy hallod, ( de ezek hőmérséklete is szintén elég nagy) de a frekcenciától nayon függ ez.

2. A valóságban mit történne:

10 cm távolságban a vörös óriás felszínétől olyan jó 3000 fok lesz a robbanásig. Ezért először is szénné égsz( az égés nem jó szó, mivel nincs oxigén amitől égni tudnál viszont felolvadsz az biztos). Bele esel a vörös órás felszínébe. Majd a szupernóva robbanás után kb a fénysebesség 99,99%-al hagynád el( 3 milliárd fokos gázként ionizált gázként a csillag felszínét( nem beszélve a nagy hőmérséklet miatt bekövetkező spontán nukleáris reakciókról( fúzióról, és a magas neutrínó fluxus miatt bekövetkező egyéb reakciókról). Tehát bár felfogni nem tudnád mi történik mégis kisebb gondod is nagyobb lesz annál minthogy azzal foglalkozz, hogy hallod-e a robbanás lökéshullámát.

3. Igen az univerzumban semmilyen hangot nem hallunk, mivel nincs közeg amiben terjedni tud.

Ez a közeg lehet szilárd( például egy bolygó anyaga, egy üstökös anyaga aszeroida, neutroncsillag( utóbbi érdekes mivel itt a hangsebesség megközelíti a fény sebességét), lehet folyékony( víz, metán, folyékony hidrogén stb bármilyen folyékony halmazállapotú anyag

és gáz is( az itteni levegő stb)

Valamint plazma is. Tehát ha valaki ebben a közegben van, vagy érintkezik vele, akkor hall hangot, egyébként nem

#2:

Tisztán elméleti volt a válasz.

De ha elméleti, akkor a hang kifejezés is az. Mit nevezünk hangnak? Egy közegben terjedő, bizonyos frekvenciával rendelkező nyomáshullámzást.

Ebben az értelemben van ott hang dögivel.

Az más téma, hogy az adott nyomáshullámzás frekvencia és nyomásviszonyok szempontjából is nagyrészt messze jár az emberi dobhártyának valótól.

Maradjunk annyiban, hogy ha ott jársz éppen egy olyan űrhajóval, ami valami mindent kibíró csodaanyagból van, de a fala átenged hangot, fogsz te olyan dübörgést hallani, hogy bele is kukulsz. Persze közben a lökéshullám a hajódat pár száz vagy ezer G-s gyorsulással fogja kiköpni, így nem a zaj lesz a legnagyobb problémád. :)