Miért nem látok semmilyen élőlényt a mikroszkópom alatt?

Az a mikroszkóp teljesen okés, nekem sokkal gagyibb volt, és azzal is láttam egy csomó mindent!

De ha veszel egy csepp pocsojavizet, abban szinte biztosan semmi sem lesz. Csak koszos üledéket láthatsz maximum. Ha papucsállatkákat karsz látni, akkor elszáradt növényi részeket kell vízbe áztatni pár napra, napos meleg helyen. Abban garantáltan nyüzsögni fognak mindenféle cuccok. Megcsinálhatod a növesztést különböző helyeken: külöböző hőmérséklet, sötét-világos, más növényi táptalaj, tehetsz bele esetleg citromsavat, hogy kicsit levidd a pH-t, és nézni, hogy miben fog különbözni a kialakuló életközösség összetétele. Érdemes esetleg állóvizek biofilmjét vizsgálni: pl. Balatonban lévő korhadó növényi részek felszínéről nagyon-nagyon kis darabot leszedni, és szétoszlatni a tárgylemezen. Azokban láthatsz akár édesvízi hidrákat is, ha szerencsés vagy, és tiszta volt a víz. (persze erre jók az otthoni cserepes virágok kaspói, ha sokat állnak vízben) Amőbát én csak néhányszor láttam, amikor a kerti tavacsánk iszapját nézetm. :-D De ott rengetegszer kellett új mintát betenni, mire akadt egy amőba. Elvileg fel lehet dúsítani őket, meg egyéb egysejtűeket is, ha a először táptalajt tenyésztesz: forralj fel vizet, tegyed petricsészébe, szórj bele 1o szem rizst. Néhány nap alatt benövi valami, ilyenkor kell beletenni egy-egy cseppet abból a mintából, amit ki akarsz tenyészteni, majd hagyni kell ismét pár napig, hogy hagy nőjenek.

Ha nemcsak az állatok érdekelnek, akkor érdemes növényekkel is kísérletezni. A hagymáról ugyan nagyon könnyen lehet nyúzatot készíteni, de az nagyon unalmas. Viszont van egy módszer, hogyan lehet bármilyen növény bőrszövetét könnyen tanulmányozni: anyukádtól nyúlj le egy kis színtelen körömlakkot, és kendbe vele a növény egy picinyke darabját. A lakk száradás után kis ügyességgel lehúzható, és levél sejtjeinek lenyomatát remekül lehet látni (érdemes vízcseppbe, és fedőlemez alá tenni, hogy szép egyenes legyen és ne legyen alatt levegő). És akkor mindenféle érdekes kísérletre lehetőség nyílik: egyrészt anatómiai leírása a különböző növények bőrszöveti sejtjeinek, és a gázcsere nyílásainak, a növény különböző helyeinek vizsgálatával korreláltani a gázcserenyílások számát, alakját. Különböző napszakokban végzett nyúzatkészítéssel megvizsgálni, hogy milyen cikusa van a gázcserenyílások nyílásának-záródásának. Szóval egy ilyen kis, egyszerű készülékkel is rengeteg érdekes kísérletet lehet végezni.

Amire nagyon figyelj, hogy az objektívlencsét mindig tartsd tisztán!!! Előfordulht, hogy koszos lesz, de semmiképpen ne hagyd, hogy a kosz rászáradjon! Minden használat után ellenőrizd, és ha kell, tisztítsd le!