Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Hogyan alakul ki a tornádó és...

Hogyan alakul ki a tornádó és miért vesz fel tölcsér alakot?

Figyelt kérdés

2013. ápr. 30. 17:50
 1/4 anonim ***** válasza:
67%

[link]


Google első találat...

2013. ápr. 30. 18:18
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/4 anonim válasza:
88%
ennyi idő alatt megis válaszolhattad volna a kérdést, te bunkó
2013. máj. 10. 15:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/4 anonim ***** válasza:
39%

Taplóság helyett akár te is megtehetted volna, de nem tetted :)


És, ha én három mondatot ideírok, abból tanul valamit? Nem, nem tanul meg semmit. De talán ha hetvenezredszer is látja, hogy használja a keresőt, talán, talán eljut odáig, hogy megtanul keresni, és máris egy sokkal értékesebb emberünk van...


Dehát, nincs is szebb napi egy bunkóságnál, nemigaz? :)

2013. máj. 10. 19:12
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/4 anonim válasza:

De mindhárman megirhattátok volna de amúgy a válasz:


Mikor keletkezik tornádó?


Az elmúlt napokban négy tornádót észleltek hazánkban. Felmerülhet a kérdés: hogyan alakulnak ki ezek a "tölcsérek"?

Csupán az elmúlt 2 napban négy tornádót is észleltek Magyarország területén. Sokakban felmerülhet a kérdés: vajon hogyan keletkeznek ezek a félelmet keltő, de kétségkívül látványos forgószelek? Íme a magyarázat!


A tornádók kialakulása minden esetben nagyon erőteljes konvektív folyamatokhoz köthető. Konvekciónak a koncentrált, függőleges feláramlást nevezzük, melynek következtében alakulnak ki a szabad szemmel láthatatlan „meleg légelemek” (termikek), az egyszerű gomolyfelhők, vagy akár a nagy kiterjedésű zivatarfelhők, zivatarrendszerek is. Feláramlást több tényező is generálhat:


- megfelelő mértékű légköri felhajtóerő (pl. intenzív napsütés hatására)


- összeáramlás, konvergencia (pl. domborzat hatására vagy hidegfront mentén)


- a szél iránya a magassággal változzon (ezt szélnyírásnak nevezzük, örvénylést tud létrehozni)


Ha a zivatarcella belsejében intenzív, és sokáig fennálló konvekció figyelhető meg (ez könnyen megtörténhet, ha a zivatarfelhő nem mozog túl gyorsan, így egy stabil rendszerként működhet, anélkül, hogy a környezetből bekeveredő hideg levegő lecsökkentené az energiáját), valamint légkör különböző rétegei közt nagy hőmérséklet- és páratartalombeli különbség áll fenn (nagy a labilitás), és a szélnyírás is pont megfelelő mértékű, akkor a zivatarfelhő függőleges tengely mentén forogni, rotálni kezd, ún. szupercella alakul ki.


A szupercellák hosszú életű, forgó zivatarok, melyekben óriási energiák tudnak hasznosulni. A felhőtető akár 10 km magasságig is felnyúlhat, a felsőlégkör szintjéig. Ott találhatók a nagy sebességű futóáramlatok (jetek), melyek ha éppen a cella fölött futnak, szívóhatást idéznek elő a felhő belsejében, és a felhő belseje, valamint a környet levegője között kialakuló nyomáskülönbség miatt örvénylő mozgás alakul ki a felhőtetőtől a felhőalap felé haladva. Ha elég nagy a nyomáskülönbség, az örvény "kiléphet" a felhőből, s megjelenik a "tuba". Ha a tuba leér a felszínre, akkor tornádónak nevezzük.


A forgó levegőtölcsért általában a talajról felkapott por és szemcsék színezik meg, ezért igen látványosak ezek a jelenségek


Négy is volt


2010. augusztus 15-én Egernél figyelhettünk meg egy tornádót - bal oldali kép, míg 16-án Mezőkövesden, Diósjenőn és Hidasnémetinél is észleltek forgószelet - jobb oldali kép. (A hazánkban észlelt tornádók térképét itt lehet megtekinteni)



A tornádók erősségének meghatározása az ún. Fujita-skála alapján történik, mely a forgószélben uralkodó szélsebességek alapján tesz különbséget:


F0


65-115 km/h


F1


116-180 km/h


F2


181-250 km/h


F3


251-330 km/h


F4


331-420 km/h


F5


421-510 km/h


Az esetleges tornádók helyének meghatározásában a műholdképek, vagy a Doppler-radarral készült térképek (ezeken "kampó alakú" rész figyelhető meg a zivatarcellából kinyúlva) nyújthatnak segítséget. Egyes területeken gyakrabban alakulnak ki forgószelek, mint máshol: a nagy kiterjedésű síkságok kedveznek a nagy energiájú szupercellák hosszú ideig tartó fennmaradásának, de megfelelő feltételek mellett szinte bárhol kialakulhat ez a jelenség (lásd Tornádótérképünket).


Nem árt az óvatosság


Jellemző kísérőjelenségek közé tartoznak a jégesők (gyakori a nagy méretű jég), valamint az intenzív vilámtevékenység. Ezért, ha tehetjük, mindenképpen térjünk ki a tornádók útjából. A legjobb valamilyen biztos helyre menekülni (pince, bunker, stb. ), és bezárni minden ajtót és ablakot. Komoly veszélyforrást jelentenek még a felhőtölcsér által felkapott különböző tárgyak, amik komoly sérüléseket okozhatnak.


A mezőkövesdi forgószél által okozott károk fotói megtekinthetők a tornádáról szóló cikkünkben!

2015. jan. 2. 17:21
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!