Fizikai jellegű a kérdés, ha tudom, hogy milyen erővel dobnak fel egy testet, és milyen nehéz az a test, abból hogyan tudom kiszámolni, hogy milyen magasra repül?

Ez a "mekkora erővel" kifejezés sajnos tévesen honosodott meg. Nem elég egyetlen erőértéket tudnod, mert abból nem lesz meg. Ha ismered, hogy a dobás teljes folyamata során (a nyugalmi helyzetből történő elindítástól az elengedésig) milyen erő hatott rá az idő függvényében, abból meghatározható a kezdeti mozgási energia és jó pontossággal számítható, milyen magasra repült föl. De ha ismered, milyen sebességgel indult el a test, az is elég.

Ha kiiktatod a légellenállást, akkor az történik, hogy a test mozgási energiája teljes egészében potenciális energiába megy át, tehát olyan magasra emelkedik, ahol a potenciális energiája megegyezik az indításkori mozgási energiával.

A valóságban viszont van légellenállás, ezzel is számolni kell, de nem megoldhatatlan a feladat, meg lehet határozni így is a test maximális magasságát.

Dobásnál a test az erőhatás irányába gyorsul, így egyszerű lesz számolni. 9100 N hat 80 centiméteren, a végzett munka W=F*s, ahol F a ható erő N-ban, s az erő irányába eső elmozdulás m-ben. Kijön, hogy 7280 J mozgási energiája van az elengedés pillanatában.

Itt kell eldöntened, hogy idealizálsz-e (ez esetben nincs közegellenállás) vagy valós helyzetet számolsz. Ha úgy döntesz, nincs közegellenállás, akkor felírod az energiamegmaradás törvényét erre az esetre és kijön, hogy a felfelé repülés során a mozgási energia fokozatosan potenciális energiává alakul. Mikor a teljes 7280 J energiából potenciális energia lesz, a mozgási energia elfogy, a test sebessége 0-ra csökken. Ekkor áll meg a levegőben, ez a tetőpont, ahonnan visszafordul.

Ki kell számolni, hogy ez milyen magasságban van. A potenciális energia képlete: E=m*g*h, ahol m a test tömege kg-ban, g a gravitációs gyorsulás m/s^2-ben, h pedig a magasság m-ben. Ha megvan a test tömege, csak a h magasság lesz ismeretlen, azt meg ki tudod számolni.