Ha osszehasonlitjuk a Celsius es Fahreinheit-ot, melyik jobb, vagy rosszabb es miert?

A Celsius jobb, mert...

1., Csak 7 betűből áll.

Azaz 4-gyel kevesebb, mint a Fahrenheit, így sokkal gyorsabban le lehet írni.

2., Helyesírásilag is könnyebb. (Te sem tudtad leírni rendesen a másikat.)

3., Az ábécében a c előbb van, mint az f, így hamarabb megtalálható a szótárban a szó.

4., Magyarországon a Celsius fok használatos, ezt szoktuk meg, így ezzel kevesebb a probléma.

Egyetlen hátránya a kevesebb betűnek, hogy valószínűleg kevesebb értelmes szót lehet alkotni belőle.

Még ilyen kérdést... :O

Egyik rosszabb mint a másik. A Celsius viszonyítási alapja egy fokkal jobb de a Fahrenheit csapnivaló. Egy adott nap hőmérsékletét 0 foknak venni... Hát roppant tudományos.

A Kelvin az SI mértékegység, ergo ez a "legjobb".

Én a Celsius-ra szavazok.

A Celsius-skála logikusabb. A víz fagyáspontja 0 celsiusban van megjelölve, a forráspontja pedig 100 celsiusban.

A Fahrenheit-skálán az olvadó jég hőmérséklete 32 Fahrenheit, a forrásban levő vízé pedig 212 Fahrenheit. Honnan szedték ezeket a hülye számokat, de most komolyan?

Meg a C betűt könnyebb is leírni, csak egy kanyar a ceruzával. Amíg az F-nek az elágazásait húzigatják, addig megvan a kis karika is a °C-nél.

Ennyivel is gyorsabban pörög a gazdaság.

Tényleg elég értelmetlen a kérdés...

#4: azért, mert a Fahrenheit skálázásánál nem a vizet és annak tulajdonságait vették alapul. A kérdésed ráhúzható könnyedén a Celsius skálájára is, ha ott is valamilyen más anyag olvadás- és forráspontjához méred a jelenlegi skálát, mondjuk a higanyéhoz. Hiszen 'a Celsius-skálán az olvadó higany hőmérséklete -39 Celsius, a forrásban levő higanyé pedig 357 Celsius. Honnan szedték ezeket a hülye számokat, de most komolyan?'

De mérheted bármelyik másik anyaghoz is, szerintem nem találsz még egy olyan anyagot, amelyiknek mind az olvadáspontja, mind a forráspontja azonos a vízével.

Tehát a Fahrenheit skálázás alapját nem a víz halmazállapot-változásaihoz igazították, ezért nem is olyan szép kerek számok, mint a Celsius esetében. A Fahrenheit skálázásról bővebben a Wiki ide vonatkozó szócikkében olvashatsz, ott leírja azt is, hogy miért és milyen módon történt a "befokolás".

Mindenesetre, az előzőeken túlmenőleg, valóban elég tudománytalan értékeket választott Fahrenheit bácsi alapul a fokbeosztáshoz, és az is fura, hogy a 'Nagy Tudományos USA-ban' még mindig ezt a hőmérési módot használják. Bár nem meglepő, hiszen ott még mindig az angolszász mértékegységrendszerben számolgatnak (még ha az államok többségében már a metrikus rendszert is tették hivatalossá).

Az emberek szokásait nem könnyű egyik napról a másikra megváltoztatni.

Nem csak a hőmérsékleti skálára értelmezve, de szerintem a következő kép nagyjából kifejezi a metrikus rendszer előnyeit:

[link]