Nincsenek mágneses erővonalak? A mágnes nem végez munkát?

Számos örökmozgójával a fizikusoknál megalapozta az előadó a megítélését. Mindazonáltal az, hogy a gondolkodásmódodat tágítod ilyen szinten sokat jelenthet még akkor is, ha ez a gondolkodásmód néha nem valós eredményre vezet.

Egyszer azt mondja, hogy a mágnes munkavégzése nem létezik, aztán bizonyítja ennek az ellenkezőjét a golyóval.

Nagyon okos ez az ember, de ellenszenves a stílusa, amikor az eddigi, kísérletekkel bizonyított tanokat hamisan rombolja le ahelyett, hogy saját kutatásainak feltárásaival magyarázná, miért működhet az, amit eddig tanultunk, könnyebben lehetne elfogadni.

Kisfaludy Györgyöt elég megpillantani, és nem kell a videót végignézni. Ez az ember olyan szinten sem érti a fizikát, mint egy középiskolás gyerek. Valószínűsítem, hogy érettségije sincs. Az itt előadottakból is ez derül ki.

Saját felfedezéseként adja elő, hogy az erővonalak nem léteznek. Ha járt volna iskolába, tudná, hogy ott ugyanezt tanítják: az erővonalak csak szemléltető eszközök, illetve néha könnyítik a számolást, a matematikai megfogalmazást, de a fizikai létező az a mágneses térerő.

Akkor vajon miért írtad ki pont ugyanezt a kérdésedbe?

("A mágnes nem végez munkát?")

Azt is tanítják, mert ez így is van. Nagyon egyszerűen bizonyítható, hogy nem végez munkát a mágneses tér:

F=q(v×B)

Fv=q(v×B)v, mivel jobb dalt a vektori szorzat egy a sebességre merőleges vektort ad, így a belső szorzat értelmében a kifejezés 0 lesz. Innentől meg át lehet sakkozni a bal oldalt a munkára: ∫ F dr = W = 0

Ettől függetlenül energiatárolásra képes:

Nézzük azt a munkát, amit az indukálódott elektromotoros erő ellen kell végeznünk időegység alatt:

dW/dt=-Iε; ε=dΦ/dt, ahol Φ a mágneses fluxus, ε pedig a körben indukált elektromotoros erő.

∫dW=∫LIdI => W=1/2 L I^2, tehát ezzel egyenlő a tárolt energia mennyisége, viszont hol tárolódik? Ehhez alakítsuk át a kifejezést.

1/2 L I^2 = 1/2 I * ∫ B dA = 1/2 I * ∫ A dl, most általánosítsuk a kifejezést három dimenzióra:

1/2 ∫ JA dV, teljesség kedvéért az elektrosztatikus térnél a megfelelője:

1/2 ∫ ϱV dV (az itteni V az elektromos potenciált jelenti.) Ezek a kifejezések azt mondják, hogy a potenciáltérbe helyezett források tárolják az energiát, de tovább alakítva, felhasználva a statikus terekre vonatkozó Maxwell egyenleteket, pár integrálredukciós tételt és azt a feltevést, hogy lokális eloszlásokról van szó, ezt kapjuk:

1/(2μ_0) ∫ BB dV és (ε_0)/2 ∫ EE dV

Ezek az egyenletek pedig azt mondják, hogy az energia a terek felépítéséhez szükséges, illetve a közölt energia a terekben tárolódik, méghozzá w_b=1/(2μ_0) B^2 és w_e=(ε_0)/2 E^2 energiasűrűséggel. Tehát bizonyítottan látható, hogy a terek igenis képesek energia tárolására, a mágneses is, az már más kérdés, hogy nem végez munkát. Hogy akkor miért van erre "szükség"? Azért, hogy közvetítse az energiát. Ezért a működnek az elektromágnesek meg mindenféle "csodabigyulák". No de még az is előfordulhat, hogy egy változó mágneses tér az indukált elektromos térnek közvetíti az energiát ami az ő általa indukált mágnesesnek és így tovább és el is jutottunk az elektromágneses hullámok alapjaihoz. Akármilyen kísérletet látsz, soha ne hidd el, főleg videómegosztós embernek azt, hogy ők feltalálták az örökmozgókat, meg megdöntötték ezt a törvényt meg amazt. A megmaradási törvények nagyon erős törvények. Nem lehet őket csak úgy megdönteni, avagy ha valaki megteszi, az nem egy videómegosztón fog vele hencegni, valami mindig áll a háttérben és azt kell megkeresni, hogy ki és hol végzi a munkát és ha ez megvan, akkor az se fog zavarba ejteni, hogy a mágnessel odébb tudod vinni a vasdarabot az asztal tetején, de mégse végez munkát, akkor hogy van ez? Ja, hogy a mágnesen valaki végez munkát és a mágneses tér képes azt közvetíteni? Mindig van egy-két forma aki át akarja verni az embereket. Amennyiben valami igazán nagy áttörés lenne ilyen ügyben, az megjelenne komolyabban a médiában, illetve minden fontosabb hivatalos szakoldalon is, de ezeknek nem kell hinni. Erővonalak sincsenek ott a valóságban. Amikor vizsgálsz egy töltéseloszlást, akkor azt látod, azt méred ki, hogy ennek van A és B tulajdonsága, viszont nem igazán tudod leírni, akkor mit teszel? Leülsz kitalálsz egy fogalmat, mondjuk elektromos tér. Utána ezt a fogalmat te felruházod A és B tulajdonsággal, szemlélteted ezt mondjuk kitalált erővonalakkal, fluxussal és már is van egy szép modelled. Hogy ez miért jó? Azért, mert így eltudod képzelni a dolgot, sokkal egyszerűbben tudsz bánni a töltés és részecskék kölcsönhatásaival. A valóságban nincs ott az az elektromos tér a töltéseloszlás körül, viszont olyan modellt alkottál, ami pont úgy viselkedik, mint a töltéseloszlás környező tere, innentől kezdve a további vizsgálódásban sokkal egyszerűbb lesz a dolgod.

Akár csak Egely. Tele van találmányokkal, többségét már 10-20 éve elkészítette, de egyiket sem tudja bemutatni, vagy ha igen, akkor azok éppen valamiért nem működnek.

Engem leginkább az érdekelne, hogy kik, miféle emberek ülnek ezeken az előadásokon. Egy öregember bolondériája bocsánatos bűn, ha őt ez teszi boldoggá, semmi gond. De a háttérből értelmes fiatalok hangjait hallani, akik kérdéseket tesznek fel a mesternek. (Kár, hogy egyik kérdés sem foglalkozik a bemutatott működésképtelen találmányokkal).

Szóval mi vesz rá értelmesnek tűnő embereket, hogy ilyen előadásokra járjanak, és úgy tegyenek, mintha komolyan hinnének a bolond öregnek? Megfelelési kényszer? Valahova tartozni akarás? Mert hogy nem a józan megfontolás, az biztos.