Minden égés fúzió, vagy minden fúzió égés? A napban végbemenő hidrogénfúzió nyilván nem oxidáció, de az is nyilvánvaló, hogy hatalmasabb energiákat szabadít fel, mint a "földi" értelemben vett égés (oxidáció).
Lassú felfogásom és halvány emlékeim szerint minden oxidációs folyamat (ételből származó anyagok sejt-szinten felhasználása energia-felszabadításra, rozsdásodás stb) egyfajta lassú égés, de a definíció szerint elég az, hogy oxidáció menjen végbe: akkor az már égés.
A fúzió nem oxidáció, de akkor meg mi igen?
Van az energia-felszabadító folyamatoknak valamilyen összefoglaló nevük?
Ma már sajnálom, hogy suliban nem figyeltem oda a fizikára. Alapvetően humán beállítottságom ellenére zavarba tudnak ejteni olyan kérdések, hogy ha energia felszabadításához valamilyen égési folyamatra van szükség, csakhogy az égés (ha jól emlékszem) definíció szerint oxidáció, akkor mi van az olyan folyamatokkal, mint a napsugárzás.
válasza:Eddig kapott érdemi válaszom:
<< Hát ez inkább magfizika. És a napban a hidrogénnek nem a diffúziója, hanem a fúziója történik, ami energia felszabadulásával jár.
A részletek nélkül a lényege, hogy az elemeknél az elektronok úgynevezett energiapályákon keringenek. Bizonyos helyzetekben az elektronok más pályákra kerülnek, például alacsonyabb energiaszintre. A kettő különbözete (mert az energia nem vész el, csak átalakul), kisugárzódik valamilyen formában. Ezt érzékelheted például a fényben, vagy a napsugárzás hőjében.
A fúzió az a jelenség, mikor több elem atomja egyesül és egy új, nehezebb elem keletkezik. Ilyenkor az elektronok átrendeződnek és sok részecske szabadul fel, amely szétsugárzódik energia formájában. Itt vegyük figyelembe, hogy az elem eredetileg egyben anyag is volt. Mostantól egy része, vagy az egésze pedig energia. Mint tudjuk, E=m*c^2, vagyis elég kicsi anyagból elég nagy energia keletkezhet.
Fúzió kialakulásához persze elég extrém körülmények kellenek, ami a napban adott. Ezeknek a körülményeknek létrejötte egy másik történet. Földi körülmények között ez nem működik, most próbálnak olyan berendezéseket létrehozni, ahol - nagyon kicsi, atomi mennyiségben - ez reprodukálható. Magát a jelenséget már sikerült megvalósítani, ipari felhasználása még jó messze van. >>
Zöld pacsi érte! :)
válasza:A mellék kérdéseid közül válaszolnék egy-kettőre.
> „A fúzió nem oxidáció, de akkor meg mi igen?”
Például a szén égése.
> „Van az energia-felszabadító folyamatoknak valamilyen összefoglaló nevük?”
Az endoterm illetve exoterm megnevezés arra utal, hogy egy folyamat energia elnyelő vagy felszabadító. (De inkább nem tippelek, hogy melyik melyik…)
Akkor most újra nekifutok a kérdések megfogalmazásának, mert nem voltak egyértelműek:
> „A fúzió nem oxidáció, de akkor meg mi igen?”
Mármint hogy a fúzió az mi igen? (Ha nem oxidáció akkor) helyette mi a fúzió?
> „Van az energia-felszabadító (exoterm) KÉMIAI folyamatoknak valamilyen összefoglaló nevük?”
Exoterm folyamatok valóban, de olyanok puszta fizikai válkozáskor is előfordulnak, pld répacukor vízben oldása hőt szabadít fel, a cukros víz melegebb lesz, mint az eredeti tiszta víz. (Ellentétben a szőlőcukor oldásával, ami endoterm: az eredmény - a cukros víz - hidegebb lesz.)
Szóval az égés és a fúzió exoterm KÉMIAI folymatok. Lehet, hogy ez az összefoglaló nevük.(?) Vagy van pontosabb? És létezik másmilyen, hőt felszabadító, kémiai változás?
válasza: válasza: válasza:Üdv!
Az oxidáció a hőtermelő jelenségek csak az egyik fajtája. Nem minden "ég", ami forró és/vagy világít.
Egyébként azt erősíteném meg, amit előttem írtam. Az általánosnak vehető szabályszerűség az, hogy a kezdeti és a végső állapot közötti energiakülönbség szabadul fel (exoterm), vagy ezt kell biztosítani (befektetni), hogy egyáltalán végbemenjen a változás (endoterm).
A Napban az történik, hogy kisebb atommagok tömörödnek össze nagyobbakká. A nukleonoknak is vannak az elektronokéhoz hasonló energianívói az elektronokhoz, így ahogyan az elektronpályák változása energiakülönbségeket jelent, úgy egy-egy proton vagy neutron magi környezete is lehet energetikailag kedvezőbb, vagy kedvezőtlenebb, mint az "előző".
válasza:Javítások:
"Egyébként azt erősíteném meg, amit előttem írtak."
"A nukleonoknak is vannak az elektronokéhoz hasonló energianívói, így ahogyan az elektronpályák változása energiakülönbségeket jelent, úgy egy-egy proton vagy neutron magi környezete is lehet energetikailag kedvezőbb, vagy kedvezőtlenebb, mint az kiindulási állapotban."
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!