Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Miért csak 35784 Km magasan...

Kakipuki kérdése:

Miért csak 35784 Km magasan keringhetnek a geostacionárius műholdak?

Figyelt kérdés
Mindössze arról lenne szó, hogyha a azt szeretnénk, hogy egy műhold mindig a Föld egy adott pontja fölött legyen akkor a keringési szögsebességének a Föld forgási szögsebességével meg kell egyeznie.......de, ha a Földtől való távolságát változtatom és vele arányosan a sebességét akkor is keringhet ugyanott. Mint a lemezen ha kijelölünk akárhány tetszőleges pontot a középpontjától ugyanabba az irányba és vele egy vonalban akkor a szögsebességük ugyanannyi a kerületi sebességük pedig a középponttól mért távolságukkal arányos.....akkor a műhold miért csak kb. 36000 Km magasan (3 Földátmérő) tud így keringeni.

2014. febr. 23. 19:48
1 2
 1/17 savanyújóska ***** válasza:
44%
Mert a műholdat nem a Szűzanya tartja ott fent, hanem a föld gravitációja!:) Két komponenssel hat rá, egy merőleges a körpályájára, egy pedig párhuzamos a műholdnál húzott érintővel. Ez alapján pedig létezni kell egy olyan (nagyjából) egyensúlyi állapotnak, ahol a műhold külső meghajtás nélkül fent marad, mert a merőleges komponens nem elég erős, hogy lezuhanjon, a vízszintes pedig, hogy kirepüljön az űrbe! Ez pedig ezek szerint pont kb. 36000 km magasan van. Semmi akadálya nincs annak, hogy mondjuk 45000 km-en menjen egy ilyen műhold, de folyamatosan korrigálni kéne a pályáját a föld irányába, ez pedig nem túl gazdaságos megoldás.
2014. febr. 23. 20:21
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/17 anonim ***** válasza:
67%
A gravitációnak nincs semmiféle párhuzamos komponense.
2014. febr. 23. 20:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/17 anonim ***** válasza:
83%

Meg lehet csinálni azt, hogy egy műhold mindig a föld egy pontja felett legyen és adott magasságba keringjen, de akkor hatalmas mennyiségű üzemanyagot kell elégetni ahhoz, hogy folyamatosan a megfelelő pályán maradjon.


De szerintem amit nem értesz, az az, hogy a keringésnél ugye, semmi nem hajtja a műholdat. Tehát mint egy kő, amit eldobsz, van egy pályája, és a sebessége, meg az iránya az a környezettől függ.


ha azt akarod hoyg szépen föld körüli pályán keringjen valami, akkor nagy gravitációnál nagy sebességre van szükség. Ha ennél kisebb a sebesség, akkor belesüllyed a pálya az atmoszférába, ami a test lefékezését, majd a földbecsapódását jelenti (vagy az atmoszférában való elégését). Ha a sebsség túl nagy, akkor viszont a föld másik felénél megnyúlik a pálya, tehát egy ellipszis lesz belőle, mert ugye olyan nagy a sebessége... amikor viszont jó távol kerül a földtől, akkor lelassul, majd ahogy megint a földhöz közeledik, megint felgyorsul. Ha ennél is nagyobb a sebesség, akkor elég energiája van a testnek, hogy gyorsabban távolodjon el a földtől, mint ahogy a gravitáció lassítani tudja, tehát soha nem fog visszajönni.


Tehát ha nem akarsz folyamatosan pályát módosítani, és végig körpáklyán akarsz keringeni, akkor adott magasságon csak és kizárólag egy sebességgel haladhatsz. Olyan nem létezik hogy ugyanazon a pályán az egyik test lassabb, a másik gyorsabb. Más sebesség egyúttal más pályát is jelent az űrben.

2014. febr. 23. 20:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/17 anonim ***** válasza:
Én a következő problémákat látom. A műholdak és egyéb űreszközök és égitestek a sebességük miatt keringenek egy-egy égitest körül. (Fun fact minden vonz mindent az univerzumban függetlenül a távolságtól, csak igen hamar nagyon alacsonnyá válik az ereje.) Amennyiben alacsony magasságon elkezdesz versenyezni mondjuk Floridával, ehhez egyrészt rakéta meghajtás kell, másrészt amint felgyorsítasz annyira hogy beérd Floridát a sebességed megnő amivel a gravitációs erő nem tud versenyt tartani és a pályádból lesz egy szép elnyújtott ellipszis idővel pedig szépen kirepülsz a Naprendszerbe és már körülötte fogsz keringeni a Földétől némileg eltérő pályán. Őszintén szólva nem vagyok szentül meggyőződve, hogy ezt bármiféle módon lehet úgy korrigálni hogy mindig adott magasságon maradj adott sebesség mellett kör alakú pályán, ha csak nem geostacionárius pályán vagy.
2014. febr. 23. 21:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/17 savanyújóska ***** válasza:
100%
#4-es megfogta a lényegét, és hogy a kedves möstert is megnyugtassam, valóban, pongyolán fogalmaztam, a műhold gyorsulásának van 2 komponense, és Newton után tudjuk, hogy ahol gyorsulás van, ott erő is van, és az ezen két gyorsuláshoz tartozó erő eredője a műholdat a körpályán tartó erő. (Egyszerűen felfogható egy síkbeli vektornak, és mint ilyen kifejezhető két független vektor lineáris kombinációjaként.) #4-es aggályaira visszatérve: 36000 km alatt lassítani, felette gyorsítani kéne a műholdat, hoyga pályáján maradjon.
2014. febr. 23. 21:21
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/17 anonim ***** válasza:
A gyorsulásnak sincs párhuzamos (pálya irányú) komponense körpálya esetén.
2014. febr. 24. 04:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/17 anonim ***** válasza:

Itt megtalálod a keringési idő számítását:

[link]

A lényeg, hogy nem függ a keringő test tömegétől. Bármilyen műhold csak adott távolságban tud épp egy nap alatt megtenni egy teljes kört.

2014. febr. 24. 10:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/17 anonim ***** válasza:
A kérdésre elég tömören megfogalmazható a válasz. Azért, mert a geostacionárius műholdakat csak a gravitáció tartja a pályájukon, azaz a gravitációs erőnek kell biztosítania az ehhez szükséges centripetális erőt. Az így kapott egyenletből kitűnik, hogy a keringési szögsebesség négyzete fordítottan arányos a pályasugár köbével, amely egyébként éppen Kepler I. törvénye ebben a konkrét esetben. Ebből pedig az következik, hogy adott szögsebességhez (jelen esetben 360 fok per nap) csak egyetlen pályasugár, azaz keringési magasság tartozik.
2014. febr. 24. 12:21
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/17 57310 válasza:

Mert minden orbitális sebességhez csak egy adott Föld körüli magasság társulhat.

Átfordítva: minden magassághoz csak 1 sebesség tartozhat.

Ezt egy fizikus úgy magyarázta, hogy ha az ujjadra kötsz egy fél méteres spárgán, egy golyót, azt megpörgetve a madzag rátekeredik az ujjadra, és ahogyan az ujjad, és a golyó közti táv csökken, úgy gyorsul a forgás sebessége.

hiába próbálod a 30 centis hossznál gyorsabban tekerni, nem lehet. Ahhoz adott sebesség tartozik. Csakúgy, mint egy ingánál, egy adott hosszhoz, csak egy adott periódus tartozik. Hiába lököd meg erősebben, vagy teszel rá nagyobb súlyt.

2015. febr. 10. 16:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/17 anonim ***** válasza:

"Ezt egy fizikus úgy magyarázta, hogy ha az ujjadra kötsz egy fél méteres spárgán, egy golyót, azt megpörgetve a madzag rátekeredik az ujjadra, és ahogyan az ujjad, és a golyó közti táv csökken, úgy gyorsul a forgás sebessége.

hiába próbálod a 30 centis hossznál gyorsabban tekerni, nem lehet. Ahhoz adott sebesség tartozik"


Lehetni éppen lehet csak akkor a "madzagban" ébredő erő is változik.

2015. febr. 10. 16:12
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

További kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!