Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » A gravitáció "intelligens"...

A gravitáció "intelligens" (nem hülyeségből)?

Figyelt kérdés
Szóval. A tehetetlenség törvénye értelmében annál nehezebb megmozdítani egy testet, minél nagyobb a tömege. Te is nehezebben húzol el a világűrben egy egy tonnás testet 1 méterrel, 1 m/s-es gyorsulással, mint egy 1 kilósat. Tehát ez elvileg a gravitációra is vonatkozik. Namost. Légüres térben leejtünk egy egy tonnás és egy egy kilós testet. Egyszerre érnek le, egymás mellett zuhannak. Mindkettő gyorsulása és megtett útja egyenlő egymással. Csakis a tömegük különbözik. Ebből én az a következtetést vonom le, hogy mivel egy nagyobb tömegű test megmozdításához nagyobb erő kell, ezért a gravitáció is több energiával gyorsítja a Föld középpontja felé az egy tonnás testet. Tehát a gravitáció tisztában van a testek tömegével. Ezek szerint azok tömegéhez képest adja nekik az energiát, ami valamilyen szintű intelligenciát, számolási készséget jelent. Vagy. Mivel osztálytársaim szerint ez hülyeség, a másik feltételezésem, hogy a gravitáció egyszerűen nincs semmilyen kapcsolatban a tömeggel. Ez viszont azt jelentené, hogy a világegyetemben az energia- és lendületszint nem állandó, hisz egy 1 tonnás test mozgásenergiája jóval nagyobb egy 1 kilósénál. Ehhez persze mindjárt hozzájönne az is, hogy jó, de fel kell oda vinni, hogy leejtsük. Itt pedig bejön az, hogy márpedig a nehezebb tömegű testet nehezebb felemelni, ami nem mond ellent egyik feltételezésnek sem, tudtommal. Szóval: az első, vagy a második? Intelligens a gravitáció?
2014. márc. 9. 11:19
 1/8 Tengor ***** válasza:
74%

Az "intelligens" kifejezést élőlényekre és mosóporra alkalmazzuk. Fogalmakra elég nehéz értelmezni.

Nagyon összemosod a különböző fogalmakat és azok közötti kapcsolatokat...

2014. márc. 9. 11:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/8 A kérdező kommentje:
Rendben. megértem, hogy rossz a jelző. És hol mosok össze fogalmakat?
2014. márc. 9. 11:35
 3/8 anonim ***** válasza:

Intelligensnek tűnik, mert nem ismered a képletet. De ahogy megismered, fény derül arra, hogy miért vonz nagyobb tömegű testet nagyobb erővel a gravitáció:


(m1*m2)/távolságnégyzet


tehát minél nagyobb a tömege m2nek, annál nagyobb erővel közeledik m1hez (ami a napot vagy bolygót jelenti). Igazából olyan, mintha független lenne a tömegtől a gravitáció, de nem az, csak pont kiegyenlítik egymást a dolgok. Pont annyival nő meg a gravitáció erőssége, amekkorával nagyobb a tömege, pont annyival nehezebb elmozdítani a testet, amennyivel nagyobb lesz a gravitáció.

2014. márc. 9. 11:42
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/8 anonim ***** válasza:

Ha megnézed a gravitációs erőre vonatkozó törvényt, azt fogod tapasztalni, hogy bármely tömeggel rendelkező két test között vonzó erő fog hatni; továbbá (és a lényeg), hogy a két test között ható gravitációs erő arányos mindkét test tömegével.

(F=G*m*M/r^2), ahol G egy állandó, m és M a két test tömege, r^2 a köztük lévő távolság négyzete.

Innen láthatod, hogy a gravitációs erő valóban arányos a test tömegével. Én ezt nem gondolnám intelligenciának, hanem pusztán fizikai törvényszerűségnek. Van egy jelenség, mégpedig, hogy tömeggel rendelkező testek között vonzó kölcsönhatás lép fel, amely a távolsággal négyzetesen csökken, s a testekre jellemző mennyiséget "(súlyos) tömeg" néven illetjük.

2014. márc. 9. 11:46
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/8 dellfil ***** válasza:

Mit tehetek hozzá? Nem túl sokat... Én nem vagyok fizikus. De azért figyelemre méltónak találom Dávid Gyula fizikus előadásait. Itt van egy. Azt hiszem kapcsolódik a témához. :)


http://www.youtube.com/watch?v=Gn9sq_qhfog


dellfil

2014. márc. 9. 14:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/8 anonim ***** válasza:

A gravitációnak nincs semmiféle intelligenciája. Végezzünk el egy gondolatkísérletet! Vegyünk egy 1 kg-s, tisztán vasból készült gömböt, majd vegyünk egy 10 kg-s szintén vasgömböt. Ezeket a gömböket ejtsük le légüres térben, és mindkettő azonos mértékben gyorsul majd. Ekkor a másodikra tényleg nagyobb erő hat, így akár hihetnénk azt is, hogy a tömegvonzás tényleg rendelkezik intelligenciával.


És most jön a kísérlet gondolati része: a két gömböt bontsuk szét atomokra, és az egyes vasatomokat egyesével ejtsük le a légüres térben! Ekkor minden atomra azonos erő hat, és ha összegyúrjuk őket egy gömbbé, akkor a gömbre nagyobb erő fog hatni. És így a gömbre ható erőt felfoghatjuk a gömb atomjaira ható erők összegeként. Innét már nem nehéz megérteni, hogy miért hat nagyobb erő egy 10 kg-s testre, mint a kisebbre.


Decipiatur

2014. márc. 9. 16:33
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/8 A kérdező kommentje:

Szóval, köszönöm a válaszokat. A fent leírt képletet tényleg nem ismertem, megismerésével tényleg érthető.

Az atomokra bontás pedig szintén logikus, erre nem gondoltam, köszönöm.

2014. márc. 9. 20:55
 8/8 anonim válasza:

Az jó, ha középsulisként ilyen gondolataid vannak.

Nos, a valóságban (relativitáselméletben) az energia valóban nem Gauge-invariáns, nem választható meg tetszőlegesen a nullszintje, az energia nem egy skalár, hanem egy négyesvektornak az egyik komponense.

Azt túlzás állítani, hogy a gravitáció nincs semmilyen kapcsolatban a tömeggel, de van benne egy kis igazság is. A "gravitációs teret" az energia-impulzus négyestenzor szolgáltatja, az határozza meg, hogy milyen lesz egy testnek a gravitációs tere. Ebben benne van az energiasűrűség, meg egész sok, a testre jellemző fizikai mennyiség. Pl egy rettenetesen gyorsan forgó csillag körül kialakult gravitációs terébe jelentékenyen beledumál a forgási sebessége is.

2014. márc. 9. 22:26
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!