Meteorológusok, vagy az űr szerelmesei, megválaszolnátok nekem két kérdést?

1: a kisebb hamarosan kirepülne.

2: annyi évszakra osztod az évet, amennyire csak akarod. Persze hold nélkül nem biztos, hogy egyáltalán lennének évszakok.

1) Megjegyzem a Marsnak 2 holdja van, Phobos és Deimos. Bár távolabb kering a Naptól mint a Föld. ( A Nap gravitációja kevésbé "keveri meg" a holdak pályáját.)

A Föld esetében egy ici-pici aszteroida talán elférne valamelyik Lagrange pontban ( L3, L4 ), de azok a Holddal egyenlő távolságra vannak.

2) -

3) Ha a Földnek valahogyan egy komolyabb gyűrűje képződne az erősen kihatna a bioszférára, de az élet nem pusztulna ki.

Megjegyzem műhold roncsokból, űrszemétből álló ritkás gyűrűje most is van a Földnek.

1) Ehhez pontos számadatokat kellene tudni. A gravitációs erő képlete: F=G*m1*m2/(d^2). Ha csak ilyen általános dolgokat tudunk, valószínűleg lenne árapályjelenség, de sokkal kaotikusabb, nem ilyen rendszeres a két hold miatt.

A kisebb nem repülne ki (miért repülne?), esetleg az fordulhat elő, hogy ha sokkal kisebb tömegű, hogy a másik hold körüli pályára áll.

2) Igazából 2 évszak van, a nyár, és a tél, egy hideg és egy meleg periódus. A tavasz és az ősz csak ezek közötti átmenet. A nyár a meleg, napos periódus, a tél hideg, naphiányos. Ennél több opció nem nagyon van, így nem lehet akárhány évszak. Esetleg az évszakok hossza változhat erőteljesen, ha a bolygó tengelyferdesége nem stabil, de ez egy elég furcsa helyzet.

3) Mivel a gyűrűk bőven a légkör fölött vannak, nem hiszem, hogy szignifikáns hatásuk lenne az életre.

Érdekes megközelítés #6 válaszadó!

Lehet, hogy maradi vagyok, de én úgy tudom, a Föld forgástengelyét a pörgettyű-hatás stabilizálja.

A Merkúr, Vénusz miért nem bukfencezik? Nincs holdjuk.