Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Kvantummechanikában a bracket...

Kvantummechanikában a bracket jelölést hogyan kell használni? Mert nem egészen tiszta számomra olyan gyorsan haladtunk vele hogy nem volt időm felfogni a jegyzet meghasználhatatlan szinte matematikai bűvészkedésnek látszik az egész.

Figyelt kérdés
ilyenekre gondolok hogy <+|e(theta)> meg <-|x> egyszerűen megfogalmazná valaki?

2014. ápr. 13. 18:52
 1/5 anonim ***** válasza:
Elindulhatsz a Wikipédia Braket-jelölés magyar nyelvű oldaláról. A braket-jelölés a kvantumállapotok bevett jelölése a kvantummechanikában. Kompakt jelölés, ahol a |psi> ket (vektor) egy állapotvektort (oszlopvektort), a <phi| bra (vektor) pedig egy transzponált konjugált állapotvektort (sorvektort) jelöl. A nevét a jelölés az angol „bracket” („zárójel”) szóról kapta, ahol a „bra” és „ket” betűcsoportok úgy zárják közbe a „c” betűt, mint a bra és ket vektorok egy C operátort. Az állapotvektorok belső szorzata <phi|psi> alakban írandó. A jelölést Paul Dirac vezette be, és Dirac-jelölésként is ismert. A matematika és a kvantumszámítás is használja. /Nem tudni milyen nyelven olvasol még a magyaron kívül. Kérlek nézz rá az angol változatra is./ Sz. Gy.
2014. ápr. 20. 14:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/5 A kérdező kommentje:
és hogy számolsz vele? például foton polarizációjánál a fenti mennyiségeket?
2014. ápr. 20. 19:55
 3/5 anonim ***** válasza:
Számolás gyakorlatilag úgy történik, ahogy a lineáris algebrában és/vagy funkcionálanalízisben tanultad, nagyon sok fizikai elv is van a dolgok mögött. Két fontos eset az egyik az R^n tér és a másik a Hilbert-tér. Mind a kettőben tudsz normát, skaláris szorzatot számolni. Nézz rá a már 5 részből álló üzeneteimre is. És a Wikipédia magyar nyelvű kvantumállapot oldalára is. Sz. Gy.
2014. ápr. 20. 22:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/5 anonim ***** válasza:

Visszatérve (4.5)-höz x^ is és y^ is egy vektornak fogható fel. Azaz x^=(1,0) és y^=(0,1). Ezek adják a bázisvektorokat. <x^|e^>=|x^|*|e^|*cos(theta)=cos(theta) és

<y^|e^>=|y^|*|e^|*cos(pi/2-theta)=sin(theta).

Innen jön (4.6), amit természetesen az e' vektorra is leírhatunk. Azaz e'=x^<x^|e'>+y^<y^|e'>. Amikor a kettőt skalárisan összeszorzod koordináta-geometriából adódik, hogy koordinátánként összeszorzod majd összeadjuk őket.

Innen adódott (4.9) képlet első része. Folyt. köv.: Sz. Gy.

2014. ápr. 21. 09:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/5 anonim ***** válasza:

És a polarizációnál mindig skaláris szorzatot kell számolni. A jegyzet (4.13) és (4.2) feladat előtti képleteivel nem tudunk sokat kezdeni, a fizikusok váltig állítják, hogy a kísérletekkel konzisztensek.

Ismerni kell a komplex aritmetikából e^(ix)=cos(x)+i*sin(x) Euler képletét is.

A 4.2 feladatnál található "valószínűségi amplitúdó így két rész interferenciájából származik" szöveg utáni képlet lényegében a (4.9) ismétlése, csak e' helyett "+" kerül oda. Hogy |<+|e^>|^2=1/2 theta-tól függetlenül a komplex aritmetikával bizonyítható is. Sz. Gy.

2014. ápr. 21. 10:13
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!