Miért nem vagyunk képesek megérteni az agy működését?

De, ismerünk kisebb részfolyamatokat és összefüggéseket is.

Nagyon sok mindenről már tudjuk, hogy mit csinál és hogyan működik az agyban - de azt ne feledd, hogy nincs két egyforma emberi agy. Bár hasonlóak, de mindet külön kell vizsgálni. Ehhez jön még az, ha valami miatt az egész deformálódik (pl. volt olyan kislány, akinek még magzatként elhalt a fél agya, mégis teljesen normális lett és pl. két szemmel lát).

A fentieken kívül egyelőre ott tartunk, hogy tökéletesen ismerjük a pók agyát (ebben már nem lehet meglepetés) a maga 700 agysejtjével, és egészen tűrhető módon tudjuk modellezni pl. a macska agyát.

Feltételezem, hogy nem vagy agysebész!

Nagyjából jókat írtak, de kiegészíteném.

Ha mondjuk a szívet nézzük, akkor látható, hogy a funkcionális felépítéséből nagyjából majdnem mindent meg lehetett állapítani egyszerű boncolással, és a szükséges műszerek, mint az EKG is már régen ki vannak találva, ezért akár ki is tudják cserélni, vagy az ereket, a billentyűket mesterséges implantátummal felváltani.

Az agy esetén más a helyzet. Már az is sokkal nehezebb volt, hogy az agyközpontok helyét felderítsék, a funkcióit meghatározzák, a felépítését megismerjék, ráadásul a műszerek manapság kezdődnek rá kifejlődni, most jutott el odáig a technika, hogy elkezdhetjük működés közben is megfigyelni, ezért eddig a módszereink korlátozottak voltak, de ismereteink rohamosan bővülnek.

Amiket írtál, abból egy csomó minden tisztázódott már, elkerülte a figyelmedet.

Természetesen sok minden van, ami még nem ismert, illetve újabb kérdések keletkeznek, de ez tényleg nagyon bonyolult és az idegrendszert amúgy sem lehet csupán az agyra korlátozni, mert szoros összefüggés van a gerinccel, az idegsejtekkel és a szervezet többi részével. Minden kihat rá, az enzimek, a kémiai anyagok, a vérkeringés, stb...

Szoros a kapcsolata az érzékszervekkel, a végtagokkal, a belső szervekkel, a bőrrel és mindennel, de megnyugtatlak, könyvtárnyi anyag áll rendelkezésre, vagyis rendkívül sokat tudunk már mindezekről, már ugye a szakemberek, mert akárcsak Te, én sem vagyok agysebész, sőt még általános orvos sem.

Ha szeretnél többet megtudni, akkor simán beírhatod a kérdéseidet a wikibe, agy, idegrendszer, gerinc, stb... és az ott megjelenített linkekre is rákattintva több éves elfoglaltságot szerezhetsz magadnak, már ugye feltéve, hogy az újabb és újabb információkat is meg óhajtod tekinteni és ha nem egyetemen tanulsz, akkor soha nem fogsz a végére érni, mert annyira fejlődik ez a tudományág, olyan gyorsan bővülnek az ismereteink, hogy mire a végére érnél, közben több eredmény születik, mint amit már tudsz.

Az orvosi egyetemet nem könnyű elvégezni és minden bizonnyal tanulás tekintetében simán túltesznek a színészeken (akiknek súgó is rendszeresített), mert néhány szerep szó szerinti megtanulása smafu.

Az első egy, két év után, amíg őrült módon ömlesztik rájuk az információkat, meglódulnak a dolgok és ha bemegy a tanár, laza mozdulattal felír a táblára két könyvcímet, azzal a paranccsal, hogy a következő hétre szó szerint tanulják meg, majd értékelni kezd, vagyis mondhatjuk, hogy feleltet. Eddig nem is lenne baj, csakhogy ez a módszer mindenki előtt szimpatikus, és a következő órán is ez történik, így hát olyan hét is adódhat, amikor húsznál is több könyvet magoltatnak be velük, mégpedig gyakorlatilag teljesen új információkkal, vagyis csak tanul, tanul az a szerencsétlen medikus, vagy medika, éjjel, nappal és nincs könyörület, nincs pardon, ha ideg összeroppanást kap, akkor simán kirúgják, "oszt annyi".

Biztosíthatlak, hogy ez így van, bár magam ebben nem vettem részt, de az asszony orvos volt és már az egyetemi évei alatt is ismertem, magam láttam a két tucat könyvet, amiről beszéltem.

Egyébként egy három, négyszáz oldalas, jó vastag könyvet nagyjából egy óra alatt könnyedén kiolvasott.

Azért a 9-12 másodperces oldalidő elég húzós...

G.

Ami azt illeti, az orvosok kifejezetten ronda írása is ennek lehet a következménye és nem valami gőgből fakad, mert olyan sok információt zúdítanak rájuk az egyetemen, hogy nincs idejük kényelmesen jegyzetelni, ezért kialakul a jellegzetes macskakaparás, hiszen a tanárok sebesen diktálnak, hogy minél több információ beleférjen az órába.

Aztán ember legyen a talpán, aki elolvassa...