Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Miért mondjuk, hogy a mérés...

Miért mondjuk, hogy a mérés az összehasonlítás?

Figyelt kérdés
A definíció szerint a mennyiséget hasonlítom össze a mértékegységgel.Mondanátok példát a mennyiségre és a mértékegységre.Hogyan hasonlítjuk össze?

2014. máj. 27. 10:50
 1/6 anonim ***** válasza:

Valaha mérnökként úgy tanultam, hogy egy mért érték az mennyiségből és mértékegységből áll. A mennyiséget mérőszámnak is szokták nevezni.

Egy egyszerű példa:

Ha egy tárgyat 10 cm hosszúnak mérsz. A mérőszám 10, a mértékegység a cm. Jelen esetben mondjuk a vonalzódon lévő hosszúság egységekkel hasonlítod össze a mérendő tárgyat. Megtudod hogy az 1 cm 10-szer van meg. Persze ez nagyon leegyszerűsített példa.

2014. máj. 27. 11:15
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/6 A kérdező kommentje:
Tehát akkor:Van egy bizonyos hosszúságú vasrudam.Nem tudom mekkora, de látom, hogy méterben meghatározható.A vasrúd a mennyiség, a méter a mértékegység, és megnézem hányszor van meg a méter a vasrúdban,ez az összehasonlítás.
2014. máj. 27. 11:22
 3/6 anonim ***** válasza:

nem: az estedben

1m = x vasrúd

tehát: a vasrúd a mértékegység és az x meg a mennyiség(mert x szer kell venned a vasrudat az 1 méterhez)

2014. máj. 27. 11:49
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/6 anonim ***** válasza:

egyszerűbben:

mennyiség: ez mindig "szám"

mértékegység: az egyég (pl.: méter, sec, vasrúd, tyúk stb)


másik pl: 3 tyúk = 2 kacsa

mennyiség a 3 és a 2

mértékegység a tyúk és a kacsa

2014. máj. 27. 11:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/6 anonim ***** válasza:

Nem ez az összehasonlítás. A mérés során mennyiséget mérsz. Hogy egyértelmű legyen, adsz neki egy mértékegységet. Ha azt mondod, a fa 5, akkor senki se tudja, mi öt. A súlya, a hossza, a térfogata, vagy a sűrűsége? Ha azt mondod m, akkor tudjuk, hogy a hosszára gondoltál. Jó, de mihez képest? Ha egy métert egy gyenge karnyújtással át tudsz fogni, rendben, de miért nem egy tenyérrel? Vagy a lábfejed hosszával? Honnan tudjam, neked mi egy méter?

Az összehasonlítás az, hogy megegyezünk: ezentúl a métert nem a sarki eperfa magasságával, nem is a patak szélességével, hanem a Föld (mint gömb) kerületének 40 ezred részével mérjük. Ne menjünk bele abba, miért alakult ez így, de 1 méternek ezt a mennyiséget kell érteni, se többet, se kevesebbet. És 1 kg-nak pedig egy liter víz súlyát. És egy liter térfogatnak pedig egy köbdecimétert kell érteni.

Az összehasonlítás az, hogy egyszer megegyezünk mindannyian valami kézzelfogható dolog egyik adatában. Onnantól mindent ehhez viszonyítunk, ehhez hasonlítva adunk meg. Egyszer megegyeztünk, hogy mi az 1 méter. Aztán abban, mi az 1 kg. És aztán sorra a többiben. Mivel az életben mindenből van kisebb és nagyobb, minden egységnek vettük a többszörösét (így lett például kilométer) és a töredékét (így lett a milliméter). Ezzel kialakítottunk egy mérési egységrendszert, már nem kell többé hasonlítgatnunk, mindenki tudja (ha megértette), mi mit jelent. És mindenki ugyanazt érti alatta.

Mi lenne, ha én egy méter alatt a két ujjammal átfogható hosszt, te a saját magasságodat, a szomszéd meg a libája súlyát értené alatta? Ezért megállapodtunk, hogy mit mihez hasonlítunk, ha valamiről beszélni akarunk.

2014. máj. 27. 13:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/6 A kérdező kommentje:
Érdekesek a megközelítési elméletek.
2014. máj. 27. 14:32

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!