Minden egyes sejtben 23 pár kromoszóma van? Még a szomatikus és az ivarsejtekben is? Miért vannak párban?

Akkor először is felteszem, hogy az emberi sejtekre vonatkozik a kérdésed, a különféle élőlényeknek különféle a sejtenkénti kromoszómaszáma is.

> „Minden egyes sejtben 23 pár kromoszóma van?”

Nem.

> „Még a szomatikus és az ivarsejtekben is?”

A szomatikus (testi) sejtekben igen, az ivarsejtekben nem.

> „Miért vannak párban?”

Kicsit lebutítva: A gének így tudnak keveredni és variálódni. A papa és a mama egy-egy ivarsejtjének 23-23 kromoszómája áll párba a baba testi sejtjeibe.

Az első két kérdésedre a válasz nem és nem.

Feltételezem az emberre vonatkozik a kérdés. Minden ember két ivarsejt találkozásából jön létre, a teljes kromoszómakészlet tehát a megtermékenyített petesejtben lévő kromoszómákkal egyezik meg. Ha az ilyen petesejtből kialakuló ember ivarsejtjeiben is ugyananyi kromoszóma lenne, akkor egyrészt folyamatosan nőne az egyes generációkban a kromoszómaszám, másrészt a különböző generációk nem tudnának egymással szaporodni a különböző kromoszómaszámuk miatt. Ezért az ivarsejtek speciális osztódással keletkeznek, hogy minden kromoszómapárból csak 1-1 jusson.

Az ivarsejtekben van 22 db testi és egy ivari kromoszóma (23 összesen)

A szomatikus sejtekben van 46 db (anyától is 22+1 meg apától is 22+1).

> „S az ivarsejt (spermasejt) csak 23 kromoszómát tartalmaz? Ám melyik 23 darabot?”

Minden párból véletlenszerűen egyet-egyet.

"Ez az ősivarsejt szomatikus sejtnek tekinthető?"

Igen

A kromoszómák ilyen értelemben valóban csak a sejtosztódások során beszéltünk. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy minden egyes kromoszóma (a fehérjéken, esetleg RNS-en kívül) egy darab DNS molekulából áll. Amikor egy adott kromoszómáról beszélünk (pl. első kromoszóma, X kromoszóma), gyakran ezt a DNS molekulát értjük alatta. Ezek a DNS molekulák pedig az osztódások között is megvannak a kromatin állományban.

Például amikor egy adott kromoszómán levő génekről beszélünk (pláne, ha ezek aktívak), akkor nem az osztódás alatti állapotukba gondolunk rájuk, hiszen akkor ki sem tudnak fejeződni.

Ugyanígy, ha azt mondjuk, hogy egy testi sejtünkben 23 pár kromoszóma van, azt úgy kell érteni, hogy 23 pár nagy DNS molekula van a sejtmagjában, és nem úgy, hogy a kromatin állomány épp tömör kromoszómává szerveződött az osztódás során.

A homológ kromoszómák (a kroszómapárok) pedig ugyanazokat a géneket hordozzák, ugyanazokon a helyeken.