Egymással genetikai szempontból viszonylag kevés hasonlóságot mutató embereknél nagyobb eséllyel fordul elő meddőség? Vannak erre vonatkozó kutatások?

Ha kiserletes szempontbol nezzuk a dolgot, akkor vegulis a kerdes lenyege az, hogy ket populacio kozott ugy akarunk genetikai tavolsagot merni, hogy a populaciok kozti szaporodasi hatekonysagot osszevetjuk a populacion beluli szaporodasi hatekonysaggal. Ha elvonatkoztatunk attol, hogy emberekrol beszelunk, es mondjuk egereken akarnank hasonlot csinalni, akkor a kovetkezoket kene figyelembe venni:

- Egyetlen egerpar nem ad eleg adatot, tehat tenyleg populaciok kozotti merest kell vegezni, a legjobb, ha mindenki mindenkivel parosodhat.

- Szukseg van egy olyan csoportra, ahol az “A” populacio egyedei vannak osszezarva, ahol a “B”, es ahol vegyesen az “A+B” egyedei. Meghatarozott ido mulva meg lehet merni a novekmenyt minden populacional (termeszetesen szigoruan azonos korulmenyek kozott, hogy ez ne befolyasolja a kiserletet). Ekkor ha barmi kulonbseg van, az csakis genetikai lehet.

Gondolom, most mar erted, hogy emberre miert nincs es nem is lesz soha ilyen adat.

Ha elmeleti genetikai oldalrol nezzuk, akkor a meddoseg novekedeshez az ismert fajoknal (pl ecetmuslica) a genom jelentos atrendezodese szukseges, tehat hatalmas inverziok es transzlokaciok. Vagyis hogy a krmoszomak strukturaja jelentosen megvaltozzon. Ilyesmit tudtommal embernel nem irtak le.