Mi az a fehérlyuk?

a fekete lyuk ellentéte - csak amíg a fekete lyuk létezése bizonyított, addig a fehér lyuk létezése csak feltételezés.

a fekete lyuk mindent elnyel (ill. majdnem mindent- hawking sugárzás), addig a fehér lyuk semmit nem fogad be.

Még a 70-es években felmerült az a kérdés, hogy hová lesz a fekete lyukakba behulló anyag. Egy meglehetõsen szokatlan ötlet az volt, hogy a nagy gravitációs terû fekete lyukak meggörbítik a téridõt, s egyfajta alagútként mûködnek. Ezen elképzelés szerint a fekete lyukak “másik vége” a téridõ egy más tartományára nyílik, ahol nem anyagelnyelés, hanem anyagkibocsátás van. Ezeket az anyagot kilövellõ elméleti képzõdményeket, a fekete lyukak ellentettjeit, fehér lyukaknak nevezték. A potenciális fehér lyukak azok az aktív, anyagot kilövellõ galaxismagok, nagy energiát sugárzó kvazárok voltak, melyek energiatermelésére a fehérlyuk-modell magyarázatul szolgálhatott. Míg a fekete lyukak létezésérõl a csillagászok jelentõs része meg van gyõzõdve, addig a fehér lyukak ma is inkább elméleti lehetõségnek tekinthetõk.

A fekete lyukak anyagának nem kell fehér lyukban megjelenni ahhoz, hogy az anyagmegmaradással kapcsolatos klasszikus szemléletünk ne sérüljön. Egy megfelelõen nagy csillagból szupernóvaként való felrobbanása után fekete lyuk keletkezhet. A fekete lyuk tömege véges, s ha a belehulló anyag mennyisége nõ, növekszik a fekete lyuk.

A fekete lyukat nem a benne lévõ, folyamatosan összehúzódó anyag “felszíne” határolja, hanem az úgynevezett eseményhorizont. Képzeljük el, hogy egy összehúzódó csillag felszínén állva kifelé világítunk egy zseblámpával (és közben nem szakadunk szét a nagy gravitáció miatt, egyéb kellemetlenségekrõl nem is beszélve). A csillag egy bizonyos mérete esetén már a csillagfelszínre merõlegesen távozó lámpafény is “visszahull” a csillagra. Ekkor léptük át az eseményhorizontot. Ami ezután történik az eseményhorizonton belül, az elvileg sem ismerhetõ, információ nem hagyja el ezt a térrészt, a tér ezen tartománya fekete lyukká vált. Ha a fekete lyukba anyag hull, az eseményhorizont határa kifelé tolódik, a fekete lyuk megnõ.

A feketelyuk bizonyított?

Szerintem, ha kicsit szélesebb lehetne a látókörünk, vagy közelebb juthatnánk azokhoz a területekhez, érnének még minket nagy meglepetések!

Én mindenesetre óvatos lennék a "bizonyított", vagy "ez tény!" kifejezésekkel.

Lásd pl. az ősrobbanás sokáig "bizonyított" teóriáját, manapság már jól megalapozott kritikák is vannak bőven.

A fekete lyuk bizonyított: már találtak is jó párat. Látni persze nem lehet... csak a környezetét, meg az előtörő csóvákat.

Az ősrobbanással kapcsolatban milyen megalapozott kételyek vannak? De nehogy a picike valószínűségekkel, meg a finomhangoltsággal gyere, mert ez roppant kevés.

Önmagában az erről alkotott vélemény kezd megdőlni.

3 alapvető bizonyíték szól mellette: a világegyetem hélium készlete, a mikrohullámú háttérsugárzás, és a tágulónak látszó kozmosz.

Mindennek ellenére, ha beírod a google-ba az ősrobbanás kifejezést, az első oldalon találsz jó néhány ellene szóló felfedezést.

Tudod, azzal hogy a föld gömbölyű, egy ideje senki sem vitatkozik (nem is tudom miért), de ezekben a kérdésekben még távolról sincs egységes álláspont.

Vannak éppen uralkodó elméletek, de semmiképpen nem nevezhető "bizonyított" valóságnak.

Csillagászati "ismereteinkből" még számtalan állítást matematikailag sem tudunk igazolni. Pl: az ősrobbanást sem!

a gugli önmagában nem bizonyít semmit.

ha beírod, hogy "area 51" - éppen 84 millió (!) találatot kapsz, amelyek nagy része gőzerővel bizonygatja, hogy biz' jártak errefelé kis zöld emberkék :)

a világegyetem számtalan "titka" közül éppen az ősrobbanás az, amely a legjobban dokumentált és minden oldalról bizonyított tény...

Vagy mégsem?

Most vonatkoztass el a guglitól, nem a gugli "bizonyít", ha ebben az esetben bizonyításról van szó (hisz ennek a keresőnek nem is ez a feladata), hanem pl. különböző földrészek csillagászai, akiket e guglin keresztül is el lehet érni.

Nos ezekkel kapcsolatban nem mondtál az imént semmit!

Persze, mivel nem akarok nagyon eltérni a tárgytól, őszintén le kell szögeznem, hogy nem hogy a "fehér lyukhoz", de a "fekete lyuk" valóságosságához sem tudok érdemben hozzászólni.

Csak arra hívnám fel a figyelmet, hogy az un. tudományos korszakban, mondjuk az utolsó 100 évben, már annyi "tény" dőlt le, hogy nehéz lenne megszámolni!

persze, hogy a gugli nem bizonyít semmit - éppen ezt akartam illusztrálni a példámmal.

természetesen a neten rengeteg elmélet és ellenelmélet lát napvilágot- hogy a föld alakjánál maradjak, amerikában pl. nem kevés híve van a "banán alakú föld" hitének (nem vicc!)

a fekete lyukról:

létezését az általános rel. elmélet jósolta meg, pontosan leírta, az akkor még csak elméleti jelenség fizikai természetét, viselkedését, jellemzőit.

hawking vezette be az "eseményhorizont" fogalmát, tovább finomítva az elméletet, megjósolva, hogy a fekete lyuk direkt módon is megfigyelhető, az "anyag végső sikolya"- ként megjelenő röntgensugárzással. (howking sugárzás)

az eltelt időszakban nem egy fekete lyukat azonosítottak (chandra teleszkóp), részben a gravitációs lencse hatás, részben a hawking által megjósolt röntgensugárzás detektálásával.

ma már egyetlen valamit is számító csillagász sem vonja kétségbe a fekete lyuk létezését.

abban igazad van, hogy már számtalanszor bebizonyosodott egy elméletről- amely addig általánosan elfogadott volt-, hogy tévedés, de olyan, amely elméleti és gyakorlati síkon egyaránt bizonyítható, még nem derült ki, hogy téves lenne.

Engem is nagyon érdekelnek a természettudományok, köztük a csillagászat is, de annyira nem vagyok jártas benne, hogy ezen utolsó mondatoddal vitába tudjak szálni.

Én nem hinném, hogy a banán alakú földben hívőket érvként lehetne előhozni, szerintem inkább pszchiátriai jelentőségű lehet ez a csoport.

Az hogy mi milyen módon, mértékben van alátámasztva, bizonyítva, már sokszor bizonyult erősen "relatívnak", hogy maradjunk ennél az elméletnél.

De az ősrobbanás körül felmerült kételyek azért jelentenek valamit!

Vagyis, ha vannak a feltételezéseknek ellentmondó felfedezések, akkor valahol hiba van a számításban.

Szeretjük hinni, vagy szeretnénk hinni, hogy kezdjük kiismerni a csillagok fizikáját, de fognak még érni minket nagy meglepetések.

Főleg hogyha hibás alapokon építjük teóriánkat.