Válaszolnátok az alábbi kérdésekre?

1. a só csak a felületet olvassza meg! ezért olvad intenzíven, a fém tányérban természetesen a hőhatás miatt -vagyis nagy a hő ingadozás. (ha jól értelmeztem a kérdést

2. A szövet elszíneződés, felszívódás: Lényeg a szövetek sűrűsége, és a szál iránya:

Kérdező, választ még nem kaptál.

1. A víz olvadáspontja 0°C, (sótól) minél töményebb a víz, annál kisebb hőmérsékleten olvad(fagy) meg. Az olvadás mértéke függ a hőmérséklet különbségtől. A sós jég a 20°C szobahőmérséklet és a sós jég olvadáspontja közötti különbség nagyobb, ezért olvad gyorsabban. Az olvadás hőt von el a környezetétől. A hő a fém alatti víztől vonódik el, azaz a víz lehűl, meg is fagyhat. Nagy tömegű, erősen sós jég gyorsan olvad, és gyorsan sok hőt a közeli kevés víztől tud elvonni, ami így megfagy.

2. A víz a kapillárishatás következtében emelkedik fel. Minél kisebbek a kapillárisok, annál inkább (a folyadékokban ébredő felületi erőhatással van ez összefüggésben). A szövetek és papírok szálakból tevődnek össze, közöttük vékony "rések" vannak. Ezek a kapillárisok. A ritkább szövésű laza szövet kapillárisai nagyok, ott kicsit emelkedik a víz. Minél sűrűbb az anyag, annál nagyobb az emelkedés. Ezt befolyásolja az anyag vegyi összetétele, amely taszíthatja is a vizet, ezáltal rontva a kapillárishatást. A szöveteknél számíthat a cérna készítési módja is (a cérnaelemi szálakból tevődik össze). A papír elkészítése ugyancsak befolyásoló tényező. Úgynevezett fényes papírok nem nagyon szívják a vizet a bennük lévő egyéb vegyületek miatt. A papír minőségét (szívóképességét) erősen befolyásolja a gyártási mód.