Ha a váltakozó áram iránya periódikusan változik akkor hogy jut ki a vezetékböl?

Egyrészt nem kell kijutnia a vezetékből, csak annyi lenne a lényeg, hogy áram legyen a készülékben.

Gondolj arra, hogy az anyuka kezének mozgása is periodikusan változik, mikor a gyermekét löki a hintán, mégis hintázik a gyerkőc és jól érzi magát.

Ahogy #3 írja. Konyhanyelven (és csúnyán) fogalmazva az erőműben gyakorlatilag oda-vissza rángatják az elektronsort a drótban.

Hogy miért világít ettől az izzószál? Hát úgy, hogy felmelegszik tőle. Pont, mint ahogyan a tenyered is felmelegszik, ha oda-vissza húzgálod a betonfalon.

Hogy miért forog ettől a mosógép dobja? Ez már kicsit bonyolultabb, de nem vészes. Ha változik az elektronok mozgási iránya, akkor változik az általuk gerjesztett mágnesesség "pólusa" is. Ez egy ilyen tulajdonságuk a töltéseknek. Tehát ha az elektronok tolásából húzás lesz, akkor déli pólusra váltanak, ha aztán az elektronok húzásából tolás lesz, akkor északi pólusra váltanak (vagy fordítva, tökmindegy). A mosógépben ugyancsak mágnes van, egy elektromágnes, amely ugyanúgy rendelkezik északi és déli pólussal. Az ellentétes pólusok viszont taszítják egymást, az azonos pólusok pedig vonzzák egymást.

A mosógépben lévő motor (elektromágnes) úgy van megkonstruálva, hogy négy pólusa van, két északi és két déli, felváltva (azonos pólusok egymással szemben). Tehát amikor éppen tolni kezdik az elektronokat az erőműből, akkor északira változik körülöttük a mágneses tér, a mosógéped motorja pedig úgy fordul, hogy épp északi pólus van az elektronok felé, vagyis az elektronok löknek egyet a mosógéped motorján. Ám ahogy ez fordul egy negyedet, úgy ugye a déli pólusa fordul az elektronok felé, amelyeket ekkor viszont visszarántanak az erőműben, vagyis körülöttük délire változik a mágneses tér. Ez ismét csak lök egyet a mosógéped motorján. De mire az fordul egy negyedet, hogy megint északi pólussal fordul az elektronok felé, addigra az erőműben megint tolni kezdik az elektronsort, amik körül megint északira változik a mágneses tér, vagyis újra csak lök egyet a mosógéped motorján, és így tovább, míg ki nem kapcsolod vagy le nem jár.

A mai mosógépekben már van egy rakás mindenféle elektronika, ezért nem működik a következő dolog, de egy végtelenül egyszerű elektromotor gyakorlatilag egyenértékű egy forgó elektromágnessel. Vagyis ha két ilyen elektromotort megfelelően összekötsz, és az egyiket megtekered, akkor a másik is forogni kezd. Viszont ha a másikat tekered meg, akkor az első kezd el forogni.

Az erőműben is elektromágnesekkel gerjesztik a váltakozó áramot, amely elektromotorokat forgat meg a háztartásokban. Ha ilyen végtelenül egyszerű felépítésű elektromágnessel gerjesztenék az erőműben az áramot, és ugyanilyen végtelenül egyszerű elektromotor forgatná a mosógépedet (nem lennének teleszórva mindenféle elektronikával), akkor meg lehetne csinálni azt, hogy te otthon elkezded forgatni a mosógéped dobját, aminek hatására az erőműben az áramtermelő elektromágnes visszafelé kezdene el forogni (valószínűleg hamarabb égne el a kettőtök közti vezeték, de ettől tekintsünk most el). Persze ehhez erősebbnek kellene lenned, mint annak a gáz-, dízel- vagy szénüzemű turbinának, amellyel az erőműben az áramot termelik :) Az erőmű technikusai meg csak lesnének nagyokat, hogy melyik lakos erőművészkedik már megint ennyire :D Ha viszont ott ráfognának egy kulccsal a generátor forgórészére, akkor te otthon éreznéd, hogy nehezebb lett tekerni a mosógéped dobját. Ha az egyik technikus elfáradna esetleg és leül inkább, akkor éreznéd, hogy megint könnyebb tekerni a mosógépdobot.

Lehet olyan generátort és elektromotort készíteni, ahol ez tök jól működik, és a tőled akár többszáz kilométerre lévő barátoddal is azonnal el tudnátok dönteni, hogy melyikőtök is az erősebb.

Az elektronok sebessége izgalmas dolog.

Ha nincs feszültség a vezetéken, akkor is mozognak az elektronok, nem is lassan: 1570 km-t tesznek meg másodpercenként! Persze össze-vissza, ide-oda, és csak icipici ideig mennek egy irányba, szóval nem mennek messzire :)

Ha egyenáram folyik a vezetékben, akkor erre a baromi nagy ide-oda sebességre adódik rá a kötött irányú "sodródási sebesség", amit áramnak nevezünk. Ez viszont nagyon pici: nem kilométeres nagyságrendű, nem is méteres, inkább csak milliméter! Ha mondjuk egész nagy áram, 1 amper folyik egy 1 mm átmérőjű rézvezetéken, akkor az elektronok sodródási sebessége csak kb. 0,1 mm (!) másodpercenként.

Szóval már az egyenáram se nagyon "jön ki" a konnektorból. Amit rajzolni szoktak, mint pl. ezen az ábrán:

[link]

az a sebesség erős túlzás. De nem baj az, demonstrációnak nagyon jó.

Ha váltóáram folyik a vezetékben, akkor az elektronok egy századmásodpercig egyik irányba mennek egy mikrométert, a másik századmásodpercben meg a másik irányba. De ha megfogod a vezetéket, mégis nagyon megcsap :)