Meg tudnak semmisülni végleg az atomok?

Radioaktív reakciók/bomlás során át tudnak alakulni maguk az atomok is. Pl ha megnézel egy radioaktív bomlási sort, bizonyos értelemben mondhatod, hogy a kezdeti atomok "megsemmisültek", abban az értelemben, hogy átalakultak másmilyenné.

Atomi szinten mi emberek eléggé "régi atomokból" vagyunk és eléggé időtállóak az atomjaink.

Nehéz erről érthetően beszélni, az atom egy nagyon alapvető építőköve az anyagnak és igazából nincs is sok értelme az "atom koráról" beszélni, mert egyszerűen nem tud "öregedni" egy atom. (Igényesebben megfogalmazva atomokra és radioaktív izotópokra is igaz az exponenciális eloszlás örökifjú tulajdonsága)

A fizikában nincs anyagmegmaradás törvénye. Olyan van csak, hogy energiamegmaradás törvénye.

A relativitáselméletből következik, hogy E = mc², ami tulajdonképpen azt fejezi ki, hogy a tömeg – azaz az anyag – az energia egyik megnyilvánulási formája.

Tömeg tűnhet el részlegesen. Pl. egy atombomba esetén a kiinduló anyag tömege és a folyamat utáni tömeg eltér egymástól. Ez az energia szabadul fel tulajdonképpen, és ez nagyon kis tömegkülönbség esetén is óriási energiát jelent.

Az anyag teljesen egészében is megsemmisülhet, az antianyaggal találkozva. Ez hívjuk annihilációnak.

De annyiban igaz, hogy az anyagot alkotó elemi részecskék nem szoktak spontán módodon energiává alakulni. Az Univerzum atomja valóban a Nagy Bumm egy bizonyos szakaszában jöttek létre, és elég sokáig ebben a formában is fognak maradni.

> „…az anyag nem vész el, csak átalakul.”

Pontosabban az energia nem vész el, csak átalakul. Lásd még energiamegmaradás. Az anyag is egyféle energia.

> „…minden valaha élt ember atomjai itt vannak a földön, tehát a részecskék nem vesztek el.”

Egész atomok valóban nehezen alakulnak át másmilyen energiává, de át tudnak alakulni. Másrészt el is tudnak menni a világűrbe. Ez utóbbi alighanem gyakoribb, például nem hiszem, hogy szegény Volkov, Patszajev és Dobrovolszkij testét visszahozták az űrből.

Viszont az valószínűnek tűnik, hogy atomjaink nagy része (több, mint 99,99999999 %-a) itt maradt a földön. Nem mind egytől egyig, de tényleg elhanyagolható mennyiségük ment el.

> „Viszont az valószínűnek tűnik, hogy atomjaink nagy része (több, mint 99,999999 %-a) itt maradt a földön. Nem mind egytől egyig, de tényleg elhanyagolható mennyiségük ment el.”

A radioaktív bomlást is figyelembe véve az utolsó kilencesben kicsit elbizonytalanodtam…

"Atomi szinten mi emberek eléggé "régi atomokból" vagyunk és eléggé időtállóak az atomjaink.

Nehéz erről érthetően beszélni, az atom egy nagyon alapvető építőköve az anyagnak és igazából nincs is sok értelme az "atom koráról" ..."

"Az anyag teljesen egészében is megsemmisülhet, az antianyaggal találkozva. Ez hívjuk annihilációnak."

Az annihiláció nem a legjobb név erre, de tény hogy így hívják. Az tévedés hogy teljes egészében megsemmisül, fotonok formájába szétsugárzódnak, az annihilálódott anyag és antianyag nyugalmi tömbegével megegyező energiájú fotonokká alakul át. A foton is anyag, nulla nyugalmi tömegű részecske.

"Minden részecskének létezik anti párja"

A csillagászati megfigyelések (ezen felvillanásokat kéne észlenünk ha sok az anyaggal össszemérhető antianyag lenne vagy akár egész galaxisok antanyagból lennének. Galaxisok szoktak összeütközni, ha egy anyag és antianyag galaxis összeütközne iszonyatos fénye lenne) , a standard modell szerint ez nem igaz. A korai univerzumban kb annyi anyag volt mint antianyag, ezek ütköztek "kioltották" egymást. Az anyagból kicsit több volt mint antianyagból. Olyan mintha adnának nekem 1 milliárd dollárt neked meg 1 milliárd 1 dollárt. Akkor mondom jó, azaz 1 nem számít. Aztán meg 1 milliárdot mindkettőnktől elvesznek. Ekkor már számítana hogy nekem nem maradna semmi neked meg maradna 1 dollár. Az anyag antianyag szimmetriája megvolt, de nem volt tökéletes szimmetria. Másodlagos vagy harmadlagos hatásként szokott keletkezni néhány részecskényi antianyag.

Amúgy meg tíz a harmincvalahanyadikon év (pontosan még nem tudjuk) a proton karakterisztikus ideje. (Vagyis ennyi a felezési ideje.) A világegyetem tíz a tizediken éve létezik. Ha a protonok lebomlanak akkor nem lesz atom sem. Az atom az univerzum életében csak egy ideiglenes szereplő, csak a történetben nagyon az elején vagyunk, ha galaktikus időskálán gondolkodunk.

> Az annihiláció nem a legjobb név erre, de tény hogy így hívják. Az tévedés hogy teljes egészében megsemmisül, fotonok formájába szétsugárzódnak

Oké, oké, Nem fejeztem ki jól magam. Az anyag,mint anyag szűnik meg teljesen. Az energiamegmaradás törvénye ettől még igaz rá, tehát a tömeg által reprezentált energia megmarad, az szétsugárzódik. Csak mint – tömeggel rendelkező – anyag szűnik meg teljes egészében.