Az elmúlt párszáz évben megfigyelhető volt evolúciós folyamat?

Itt egy érdekes példa a P-elem.

Ezt is, mint annyi mindent, Drosophila melanogasterben fedezték fel. Akkor már évtizedek óta tartottak laboratóriumokban ecetmuslicát, míg egyszer valakinek eszébe nem jutott, hogy mi lenne, ha egy labortörzset kereszteznének egy frissen befogott ecetmuslicával. (Mindkettő ugynaz a faj, a Drosophila melanogaster. Mindkét populáció önmagával életképes, termékeny.) Azt vették észre, hogy ha friss nőstényeket kereszteztek laborhímekkel, nem történt semmi, míg ha labornőstényeket kereszteztek friss hímekkel, azt tapasztalták, hogy a hiridek utódaiban hihetetlen mértékben megnőtt a mutációs ráta, sok petéből nem is kelt ki semmi és rengeteg kromoszóma-rendellenességet találtak. Ezt elnevezték hibrid diszgenezisnek és nem értették. Később kiderült, hogy a frissen befogott legyek genomja tartalmazott egy P-elemnek nevezett ugráló genetikai elemet. Maga a P-elem egy kb. három kilobázis méretű DNS szekvencia, ami a kromoszómán található változó helyeken. Mindkét végén 31 bázisnyi fordítottan ismétlődő szekvencia található, a köztük lévő DNS szakasz pedig egy transzpozáznak nevezett fehérjét kódol. A transzpozáz fehérje annyit csinál, hogy megkeresi a genomi DNSben a 31 bp fordított ismétlődéseket, majd a P-elem két végénél kettősszálú DNS törést hoz létre és ezt a DNS szakaszt máshová helyezi a genomban, egy véletlenszerűen kiválasztott helyre. Tulajdonképpen a P-elem azért van, hogy önmagát szaporítsa és azért szaporítja önmagát, hogy legyen. Ezek után találtak olyan P-elemeket is, amelyek a transzpozáz enzim egyik mutáns formáját kódolták, amely ugyan képes kötni a DNShez, de a kettősszálú DNS törést már nem tudja létrehozni, ez a része elromlott, viszont ha ez a forma jelen van egy ivarsejtben, akkor az gátolja a többi, működőképes transzpozáz fehérje működését is, így ezekben a sejtekben a P-elemek már nem mozognak, így nem is okoznak mutációkat. A frissen befogott legyek mind termelték ezeket a gátlófehérjéket, azért írom többes számban, mert nem mind ugynazokat, több különböző P-elem ugrást gátló fehérjét találtak, amely mind más mutáció termékei, de egyformán működnek.

A hibris diszgenezist ez alapján úgy lehet magyarázni, hogy a labortörzsek nem tartalmaztak P-elemeket, míg a frissen befogott muslicák igen, így abban az esetben, ha egy hímivarsejt genetikai anygában található ép P-elem, a pete citoplazmájában pedig nem található a gátlófehérjéből, akkor a P-elemek szabadon ugrálnak, ezzel rengeteg mutációt előidézve, míg ha a petesejt tartalmaz a gátlófehérjéből, akkor akárhonnan jönnek P-elemek a genomba, azok nyugton maradnak, nem ugrálnak.

Ezek után felmerült a kérdés, hogy miért különböznek a frissen befogott legyek a labortörzsetől? Egyszerű, amikor a labortörzseket alapították, jó száz éve, a Drosophila melanogaster faj genomja még nem tartalmazott egyetléen P-elemet sem. Ez az ugráló genetikai elem azóta került be a D. melanogaster fajba egy másik hasonló fajból, vélhetően atka közvetítésével (ez természetesen csak feltételezés.). Viszont ma, ötven-száz évvel később (A pontos időpont természetesen ismeretlen.) a világon már sehol sem lehet P-elem nélküli ecetmuslicát befogni, ez az ugráló genetikai elem futótűzszerűen terjedt el az egész földön. Ahogy elterjedt, ez nyilván súlyos hátrányt okozott a hordozóknak, így párhuzamosan többször is kialakult a vad típusú transzpozázból a gátlófehérje, különböző mutációs események során, de az eredmény ugyanaz: A Drosophila melanogaster faj száz év alatt megszelidített egy újonnan bekerült ugráló genetikai elemet.

http://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomanyo..

http://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomanyo..

Ez nem evolúció, ez változatosság fajon belül!

Szerintem.

De megbocsáss, ez nem válasz a kérdésre!

Ez már nem tény csak hipotézis.

Mi lesz, ha mégis nekik lesz igazuk?

De ha nem, lesz annyi alázat bennük, hogy beismerjék

Előző válaszoló: Erős iróniával értettem. Magam is épp a bizonyítékokat kutatom, de sajnos még senki sem írt egyet sem.

http://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomanyo..

Kettővel ezelőtti:

"Mi lesz, ha mégis nekik lesz igazuk?

De ha nem, lesz annyi alázat bennük, hogy beismerjék"

Azt szeretném megkérdezni, hogy mikor fogják elismerni az értelmes tervezés hívek, hogy nincs igazuk? Sajnos minden bizonyítékkal csak azt képesek szembe állítani, hogy márpedig úgy van, ahogy ők gondolják, mert csak. Szóval megnézném én azt a napot, amikor egy értelmes tervezés hívő beismeri, hogy nincs igaza, mégha tételesen megcáfolják minden egyes érvét, vagy megfelelnek minden egyes kérdésére, akkor is. Ettől lesz a dolog hit. Minden értelmes ember bármikor kész vitázni a törzsfejlődés elméletéről, ugyanis az nem hit, hanem bizonyított tény, így itt a vitának, kételkedésnek nemcsak helye van, hanem kötelező is.

http://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomanyo..

http://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__vallaskri..

http://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomanyo..

http://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__vallas__5..

"Minden értelmes ember bármikor kész vitázni a törzsfejlődés elméletéről, ugyanis az nem hit, hanem bizonyított tény,..."

Látod, ez egy szép mondat, szép kerek, és ellentmondásos.

Most akkor, elmélet, vagy tény! Szerintem e két fogalom még ma sem jelenti ugyanazt, ebben az evolúciós világban sem!

Ti, meglátásom szerint, rendkívül elfogultak vagytok e tárgyban. Nagyon sok evolúcióban hívő tudós, még a mai napig sem meri kijelenteni, hogy a hite "bizonyított tény"!

Ők az öszintébbek.

A fentiekben volt egy terjedelmesebb érvelés az ID, vagy magyarul IT mellett, erre egy szintén terjedelmes, de eléggé elnagyolt, felületes válasz érkezett a kérdezőtöl.

Én ezt a választ, és az előző állításokat is kitenném komolyabb tűzpróbának, hátha volna, aki másként gondolja, vagyis talál benne következetlenséget, és a válasz elöl kitérést!

Nekem most nincs időm, de visszatérek.

Helló!