Álmodás közben miért fogad el az elménk valótlan dolgokat, eseményeket?

Az agyunk nem csak racionális, logikus gondolkodásra képes, hanem képes irracionális, intuitív, hatodik érzékes jelenségekre is, melyek manapság még kicsit misztikusnak hangzanak. Viszont régebben, amikor az emberek még közelebbi kapcsolatban álltak a természettel, a spiritualitással, az istenekkel, és a tudományok sem itt tartottak, ahol ma, nagyobb hangsúlyt kapott az emberek életében ez a fajta agyműködés, mint manapság. Ma a logikus, racionális oldalunkkal tudunk érvényesülni. Ettől még nem csak ilyen oldalunk van.

A pszichoanalízis szerint álmunkban a tudattalan tartalmak betörnek, és szimbólumok formájában megjelennek. Ez is egyfajta feldolgozása a velünk történt eseményeknek, illetve annak egy vetülete. Jelzi aktuális állapotunkat, vágyainkat, elégedettségünket, szorongásainkat.

Ezeket álomban azért éljük meg elfogadhatónak, mert épp az az agyféltekénk működik, amelyik ezeket a logikátlan dolgokat is elfogadhatónak tartja, mint a régi korok emberei.

Van igazság abban, amit az első ír. Viszont azzal nem értek egyet, hogy az agy alapból képes intuitív, hatodik érzékes dolgokra. Főleg pontatlanság ezt összefüggésbe hozni a spiritualitással. Ha álmomban pl. olyan valótlan dolog történik, hogy liftben egy-két politikussal és az egyik volt osztálytársammal pizsamapartis bulit csapunk, az nem intuíció, hanem hülyeség. Illetve látszólag hülyeség, de ha az intuíció ilyen, látszólag ostobaság lenne, akkor a spiritualitás is egy ostoba dolog lenne. ha van Isten és kommunikálni akar az emberrel, valószínű nem ilyen nyakatekert és sokak számára teljesen értelmezhetetlen módon fogja tenni. Még ha nem is mondana meg mindent, vagy lennének nehezen érthető dolgai, akkor is.

Valóban képes az ember szimbólumokban gondolkodni, de ennek a spiritualitáshoz és a régi kor embereihez nincs sok köze.

Egyszerűen kikapcsol a tudat kritikai szférája, ezért álmodunk hülyeségeket. Pl. gondolj egy költőre, aki szimbólumokkal fejezi ki az érzéseit, gondolatait. Amikor a versét írja, akkor nem működik olyan erősen a kontrollja az értelmén, így könnyebben felsznre jönnek szimbólumok formában olyan dolgok, amik máskor talán nem. Ennek nem sok köze van a spiritualitáshoz vagy a régi kor embereihez, költők és a versekben hasonlatok, metaforák, megszemélyesítések, metonímiák, stb. mindig is voltak.

Hogy érted, h a memóriának bizonyos részei lekapcsolnak? Nyilván nem jöhet elő egyszerre minden a memóriából, csak az aktuális és ahhoz kapcsolódó dolgok. A tudat kritikai szférája kapcsol le.

Kicsit még az ittas, részeg állapothoz lehetne hasonlítani az álmodást, akkor is "álomvilággá" válik a külvilág, az érzékszervek, érzékelés korlátozódik, de az agytevékenység, asszociációk fokozódnak.

Szerintem nem azzal álmodunk, ami nagyon foglalkoztat, hanem amit engedtünk a háttérbe szorulni, tehát amivel tudatosan nem foglalkozunk. Ami amúgy is eszünkbe jut akaratunk ellenére is gyakran ébren is, az meg álomban is jön.

Régi korok emberei alatt értsd, amikor még az emberek nem ismerték a természeti jelenségek magyarázatait, amikor a tudomány a kiválasztottak hatalmában állt, amikor a sámán hallucinogén szerek vagy egyéb transzba ejtő módszerek segítségével túllépett a racionális tudat működésen, és ez a kor emberének elfogadható volt, sok esetben az istenekkel próbáltak kapcsolatba lépni. (Nevezhetjük kozmikus erőnek, nagyobb rendező elvnek, stb. a lényeg, hogy nem logikai, racionális úton közelít a problémához.) bármi ami túlmutat Ma is van ilyen a nyugati civilizációban, úgy nevezik pl. ezo tv. Csak a ma emberek már másféle keretrendszerben gondolkodik. racionálisabb síkon (bal agyfélteke), míg anno jobban előtérben voltak az agyunk ma misztikusabbnak tűnő működései.

PL a dervisek tánccal kerülnek módosult tudatállapotba, az ő hitük szerint istenséggel.

Az istenséget leegyszerűsíteni az ember képmására (logikusan lépne velünk kapcsoltba), tehát úgy gondolkodna, mint az ember, leegyszerűsített elgondolás. Mondom ezt úgy, hogy egyébként nem vagyok vallásos. A spiritualitás pedig túlmutat a vallásosságon.

Az első válaszomban azt akartam mondani a spiritualitással, hogy a régi korok emberéhez közelebb állt. Lehet nem fogalmaztam elég pontosan.

Én köszönöm a magyarázatot, de nem értem az első válaszból, hogy jön az álomhoz a hatodik érzék, intuíció.

Vagy úgy értetted, a régi korokban az álomszerű tudatállapot természetes volt néha ébren is, és ezért nem tartották valótlannak az álmot?

Lehet, majd frissebb fejjel kéne ezt elolvasnom. :D

Azt hittem, arra gondolsz, hogy az álomnak lehet "jósló" jellege, megálmodja az ember, mi fog vele történni másnap és tényleg be is jön, de én ezt nem az intuícióval vagy a hatodik érzékkel magyaráznám, ezért akadtam meg.